Engedményezett követelés esetén az elismert kártérítés
Kérdés
Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 23-án (506. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9566
[…] részletekben) könyvelni kellett a határozott időre megállapított bérleti díjat (számlázottan), amelyet – csökkenteni kellett a követelés összegéből pénzügyileg rendezett (kiegyenlített) összegekkel, – a csökkentett összeg a határozott időre elszámolt bérleti díj nettó összege, ez a követelésösszeg engedményezhető. A Ptk. 6:194. §-ának (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mit kell tartalmaznia az engedményezéssel kapcsolatos szerződésnek. Többek között tartalmazhatja a jövőbeli követeléseket is. Ebből következően az engedményezett követelés eladási ára meghatározásakor a nettó összeget növelő tételként kell (lehet) számításba venni a kérdés szerint elismert "járó" kártérítésnek minősített összegeket. Így nem kell külön kártérítésről beszélni, a kártérítés könyvelésével kapcsolatos esetleges problémákra megoldást keresni. Tekintettel arra, hogy az engedményezett követelés eladási árában indokolt számításba venni a kérdésben "járó" kártérítésnek minősített összegeket, azokat külön könyvelni nem kell. Az engedményezett követelés könyv szerinti értéke (az elszámolt bérleti díj nettó összege) és az engedményezett követelés eladási ára közötti különbözet az egyéb bevételek többleteként jelenik meg. Csak az engedményezett követelés eladási árát kell "számlázni". Az engedményezett követelés eladási árának (legyen 100 egység, amelyből 70 egység az elszámolt […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
