Osztaléktúlfizetés miatti követelés kezelése
Kérdés
Belföldi székhelyű gazdasági társaság tulajdonosa részére az előírt osztalék kifizetése során adminisztrációs tévedésből osztaléktúlfizetés történt, amelyet a társaság a mérlegben a tulajdonossal szembeni követelésként tart nyilván. A társaság tulajdonosa váratlanul elhalálozott, ezért az eljáró közjegyző a hagyatéki leltárba az örökösök társasággal szembeni tartozásaként (kötelezettségként) nyilvántartásba vette a társaság osztaléktúlfizetésből származó követelését. Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szembeni osztaléktúlfizetésből származó követelése után MNB+5%-os mértékű kamatkövetelést ír elő? E megoldásnál aggályos, hogy a közjegyző a kamatkövetelést nem vette nyilvántartásba, ezért a kamat értéke nem tekinthető az örökösök részéről elismert követelésnek, így annak adósságrendezési eljárás keretében történő behajtása is bizonytalan. Helyes-e az a megközelítés az örökösök relációjában az Szja-tv. 72. §-a alapján, hogy az osztaléktúlfizetésből származó követelésre felszámítandó kamatot kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekintik, és az örökösök által történő visszafizetés időpontjáig adóztatják? E megoldásnál azt tartjuk aggályosnak, hogy az örökösök ténylegesen nem vették át a pénzeszközt.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. augusztus 29-én (510. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9638
[…] 4792), de korrigálni kell a járó osztalék miatti kötelezettséget is (T 4792 – K 413), továbbá a tulajdonos szja-bevallásait is a túlfizetés adóterheivel (T 462, 463-8 – K 4792). Ezekről a kérdező nem tesz említést.Nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szemben a túlfizetésből származó követelés után MNB+5% kamatot ír elő. Azért nem felel meg, mert a szóban forgó követelést az örökösök csak a hagyatéki leltárban szereplő összegben ismerik el, amely a kamatot nem tartalmazza, csak az írásban (szerződésben) rögzített kamatot lehet kamatkövetelésként előírni. Itt is utalunk arra, hogy az adminisztrációs tévedést elkövető felelősségének a társaságon belüli vizsgálata elengedhetetlen, és indokolt esetben kártérítésre kötelezni az elmaradt kamat miatt a piaci kamat mértékének megfelelő összegben.Ha az adminisztrációs tévedést okozó elleni felelősségre vonással az osztaléktúlfizetés miatti kamat nem térül meg, akkor – az előbbiek hiányában […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. augusztus 29-én (510. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9638
[…] 4792), de korrigálni kell a járó osztalék miatti kötelezettséget is (T 4792 – K 413), továbbá a tulajdonos szja-bevallásait is a túlfizetés adóterheivel (T 462, 463-8 – K 4792). Ezekről a kérdező nem tesz említést.Nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szemben a túlfizetésből származó követelés után MNB+5% kamatot ír elő. Azért nem felel meg, mert a szóban forgó követelést az örökösök csak a hagyatéki leltárban szereplő összegben ismerik el, amely a kamatot nem tartalmazza, csak az írásban (szerződésben) rögzített kamatot lehet kamatkövetelésként előírni. Itt is utalunk arra, hogy az adminisztrációs tévedést elkövető felelősségének a társaságon belüli vizsgálata elengedhetetlen, és indokolt esetben kártérítésre kötelezni az elmaradt kamat miatt a piaci kamat mértékének megfelelő összegben.Ha az adminisztrációs tévedést okozó elleni felelősségre vonással az osztaléktúlfizetés miatti kamat nem térül meg, akkor – az előbbiek hiányában […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
