165 cikk rendezése:
1. cikk / 165 Külföldi szolgáltatás díjának elszámolása
Kérdés: Egy belföldi társaság építőipari generálkivitelezői és ingatlanfejlesztési tevékenységet folytat, amelynek célja, hogy tevékenységi körét horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások irányába bővítse. Ennek érdekében megbízott egy horvát adóalanyt, akinek horvátországi helyismeretét és tapasztalatait felhasználva szeretne belépni a horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások területére. Ezért a horvát adóalany horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat kutat fel, különféle szolgáltatást nyújt (pl. felkutatott beruházás tervezése, üzleti koordinációja, szakmai, jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadás, kockázati tényezők figyelése és azonnali vezetői szintű figyelemfelhívás stb.) és többletinformációkat szolgáltat a magyar társaság részére. A fentiekkel összefüggő szerződés szerinti szolgáltatás díját mely számlaosztályban kell kimutatni a magyar társaságnál?
2. cikk / 165 Kamatmentes hitellel beszerzett eszköz nyilvántartása
Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?
3. cikk / 165 Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök
Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
4. cikk / 165 Saját termelésű készletek értékvesztésének kivezetése
Kérdés: Ügyfelem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó társaság. A költségelszámolás elsődleges 6–7-es, másodlagosan az 5. számlaosztályban történik. 2022. évben a saját termelésű készletek esetében jelentős értékvesztést kellett elszámolni. Ezen készletek egy része 2023-ban értékesítésre került. Hogyan történik az értékvesztett saját termelésű készlet kivezetése értékesítés esetén a 6–7. számlaosztályban? (Itt nem visszaírás történik.) A megmaradó készlet esetében mi a teendő, ha a 2023. december 31-i piaci érték magasabb, mint a 2022. évi záró érték volt?
5. cikk / 165 Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
6. cikk / 165 Költségnemek, illetve ráfordítások
Kérdés: Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?
7. cikk / 165 Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése
Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
8. cikk / 165 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
9. cikk / 165 Készleteltérések rendezése
Kérdés: Cégünk kettős könyvvezetésben, elsődlegesen a 6–7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyvel. A saját termelésű készletek elszámolása mennyiségben és értékben is történik. A 2021. évi termelésű kukoricát 2022-ben értékesítettük, az elszállítása is ebben az évben történt. A tényleges átméréskor derült ki, hogy nincs meg a könyv szerinti készlet. 2021-ben nem számoltunk el kálót, valamint a szárítási, tisztítási veszteség elszámolása is téves volt. A káló elszámolása és a hozam módosítása után még normán felüli hiány elszámolása is szükséges, amelynek egy részét áthárítottuk a készletfelelősre. Ezeket a könyvelési tételeket 2022. évre könyvelnénk, mivel a jelentős hiba mértékét nem érjük el. Kérnénk a könyvelési tételek leírását: normán belüli hiány/káló elszámolása, 2021. évi hozam módosítása, normán felüli hiány elszámolása, áthárított kár könyvelése.
10. cikk / 165 A 6-7. számlaosztály-számlarend
Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
