Keresés eredménye

8 találat a megadott adóhiány tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Kérdés: Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk - kereskedőcég - nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
Részlet a válaszból: […]tárgyalni fogja az ügyet, de még nincs jogerős végzése. (Ha lenne kedvező döntése, azt már csak 2014-ben lehetne könyvelni, 2014. évi eseményként!)A kérdés szerinti adóhiány-megállapítás azt jelenti, hogy a cég levonásba helyezte azt az előzetesen felszámított áfát, amelyet - az adóhatóság szerint - nem lehetett volna. Ezért azt be kell fizetni. Az így fizetendő áfát a 2008-2009. éveket érintően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6425
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Adóköteles ügyletet adómentesnek számoltak el
Kérdés: A felek a közöttük létrejött ügyletet adómentesnek tekintették, ezért az eladó a számlát az áfa feltüntetése nélkül állította ki. Árbevételt könyvelt, áfát nem. Az adóhatóság utólag megállapította, hogy az ügylet adóköteles volt. Az eladó nem tudja a vevőt utolérni. Hogyan kell az adóhatóság megállapítását könyvelni? Módosul az árbevétel összege? Szíveskedjenek a könyvelés kontírozását bemutatni!
Részlet a válaszból: […]8632 - K 463 - 11), a késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot (T 8632 - K 463-11), majd azok pénzügyi rendezését: T 468, 464-11 - K 384.A fizetendő áfa a vevő számláján szerepel követelésként, amely követelést - az Szt. általános előírása szerint - a mérleg-fordulónapi értékelés keretében minősíteni kell, azaz a vevő minősítése alapján értékvesztést elszámolni, illetve - ha a vevő többszöri próbálkozás után sem érhető utol - behajthatatlan követelésként kell leírni. Az értékvesztésként elszámolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6384
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Adóhiány megállapítása
Kérdés:

Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Részlet a válaszból: […]adó alapját. Akár jelentős összegű volt a hiba, akár nem jelentős összegű - az előző bekezdés szerinti esetekben -, a 2009., illetve a 2010. év eredményét csökkentette volna. Ezáltal csökkent volna a 2009., illetve a 2010. év adózás előtti eredménye, és ebből következően a 2009., illetve a 2010. évre megállapított társasági adó összege is. Ezt ugyan magának az adóhatóságnak kellett volna megállapítania, de ha nem tette meg, akkor önellenőrzés keretében a társaságnak kell megtennie. (Ha jelentős összegű a hiba, akkor a 2012. évet is önellenőrzés keretében 2013-ban módosítani kell, mivel az előző évekkel kapcsolatos megállapítás volt!) Az is lehet, hogy 2009-ben, illetve 2010-ben a társasági adót állapították meg helytelenül, és abból adódik az adóhiány. Ez is az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5939
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Adóhiányra, adóbírságra tartalék képzése?
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során az elsőfokú határozat már megszületett, jelentős összegű megállapításokkal: adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék. Nagy valószínűséggel a másodfokú határozat fenn fogja tartani az elsőfokú határozat megállapítását. Ebben az esetben a társaság mindenképpen bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Felmerült a tartalékképzés lehetősége (kötelezettség). Kérdés, hogy ezt mikor kell megtenni? És milyen formában?
Részlet a válaszból: […] Amennyiben a másodfokú határozat a 2009. évi beszámoló mérlegkészítés-időpontjáig nem születik meg, illetve nem emelkedik jogerőre, akkor a következőket indokolt figyelembe venni: Ha az adóhatósági ellenőrzésnek vannak olyan megállapításai, amelyeket a társaság az elsőfokú határozat fellebbezésekor nem vitatott, akkor azokat az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján 2009. évre könyvelnie kell, tehát ezekkel kapcsolatosan nem indokolt a céltartalékképzés. Ha viszont az adóhatósági ellenőrzés megállapításait vitatja akár a fellebbezés, akár a bírósági útra terelés során, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4346
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Adóhiány következményei
Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszból: […]támogatás is. Az adó-visszaigénylés a szabályok alkalmazása szempontjából költségvetési támogatásnak minősül. Ebből következően az adóbírság kiszabása jogszerűnek tűnhet. Az adóbírság mértékét a törvény 50 százalékban rögzíti, amelytől az adóhatóság csak méltányossági jogkörét gyakorolva térhet el, ha az adózó a kérdéses esetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A bírság megállapításakor az adóhatóság köteles indokolni a kiszabott bírság mértékét. Amennyiben az adózó az esedékesség előtt vesz igénybe költségvetési támogatást - jelen esetben él az adólevonási jogával -, szintén köteles az adóhatóság késedelmi pótlékot felszámítani, tehát ennek jogalapja sem kérdőjelezhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3092
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Áfahiány elszámolása
Kérdés: Az adóhatóság 2004-ben áfaellenőrzést végzett. Értékesítéseink egy részét nem ismerte el exportnak, azokat 25%-os értékesítésnek minősítette. A megállapított összeget lehet-e egyetlen könyvelési tételben export helyett belföldi értékesítésként könyvelni? A felszámítandó áfát nincs kire áthárítani? Azt az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelhetjük? A határozat 2004-ben nem született meg, mert a jegyzőkönyvre észrevételt tettünk.
Részlet a válaszból: […]tételben nem lehet helyesbíteni, azt tételesen kell korrigálni, annál is inkább, mert az áfa miatt az értékesítés számláit is helyesbíteni kell. Azzal nem lehet egyetérteni, hogy az áfát nincs kire áthárítani. Ha volt értékesítés (ezt az adóhatóság nem kifogásolta), akkor volt vevő, volt megrendelő. Ha volt vevő, volt megrendelő, akkor helytelenül történt a számlázás, nem a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2273
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Adóhiány könyvelése
Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 - K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszból: […]tekintjük azokat, akkor módosul (csökken) a 2002-2003. évi adózás előtti eredmény is, az eredménycsökkenés miatt pedig változik a társasági adó összege is (csökken), tehát a társaságiadó-bevallást is önellenőrzéssel korrigálni kell (T 461 - K 891). Az áfafizetési kötelezettség megállapítása összefügghet azzal is, hogy a társaság által kibocsátott számlákban kevesebb áfát számítottak fel, mint amennyit az Áfa-tv. szerint számítani kellett volna. Ilyen esetben a követendő eljárás az, hogy az áfahiányt a vevőkre továbbhárítják, továbbszámlázzák (T 311 - K 467) helyesbítő számla kiállításával. Amennyiben a vevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2248
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Az adószankciók átvállalása
Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszból: […]önellenőrzési pótlék kivételével) a bevételével szemben költségként nem érvényesítheti (Szja-tv. 11. számú melléklet IV/2. pont). A könyvelőcég vagy egyéni vállalkozó által elkövetett hibás könyvelésből eredő adóhiány miatti szankciót - ha a könyvelőcég nem készíti vagy nem készítheti el az ügyfél adóbevallását, vagy nem jegyzi ellen - az adóhatóság az ügyfél terhére állapítja meg. E kötelezettség megtérítését azonban a könyvelő szerződésben átvállalta, amelynek kezelése a következő lehet: A tartozás átvállalása, amelyre vonatkozóan részletes ismertetést tartalmaz az 5007/1997. (AEÉ 5.) APEH irányelv, melynek fontos eleme, hogy az adóhatóságnak hozzá kell járulnia az átvállaláshoz. Ehhez kapcsolódó számviteli előírás, hogy az átvállalt tartozást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 487
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,