8 találat a megadott adóhiány tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]bíróság a végrehajtást (az adóhiány és a késedelmi pótlék befizetését) felfüggesztette, és tárgyalni fogja az ügyet, de még nincs jogerős végzése. (Ha lenne kedvező döntése, azt már csak 2014-ben lehetne könyvelni, 2014. évi eseményként!)A kérdés szerinti adóhiány-megállapítás azt jelenti, hogy a cég levonásba helyezte azt az előzetesen felszámított áfát, amelyet - az adóhatóság szerint - nem lehetett volna. Ezért azt be kell fizetni. Az így fizetendő áfát a 2008-2009. éveket érintően az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni (T 8671 - K467), a késedelmi pótlék pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóhatósággal szembeni kötelezettségként a vevővel szemben: T 311 - K 467.Az áfahiányhoz kapcsolódóan könyvelni kell az adóbírságot (T 8632 - K 463 - 11), a késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot (T 8632 - K 463-11), majd azok pénzügyi rendezését: T 468, 464-11 - K 384.A fizetendő áfa a vevő számláján szerepel követelésként, amely követelést - az Szt. általános előírása szerint - a mérleg-fordulónapi értékelés keretében minősíteni kell, azaz a vevő minősítése alapján értékvesztést elszámolni, illetve - ha a vevő többszöri próbálkozás után sem érhető utol - behajthatatlan követelésként kell leírni. Az értékvesztésként elszámolt összeggel (T 8662 - K 315) a társasági adó alapja megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősülnek jelentős összegű hibának. Ha jelentős összegű a hiba, azt a 2012. üzleti év mérlegében és eredménykimutatásában a középső oszlopban kellett bemutatni. Ez esetben nem növeli a 2012. évi társasági adó alapját. Akár jelentős összegű volt a hiba, akár nem jelentős összegű - az előző bekezdés szerinti esetekben -, a 2009., illetve a 2010. év eredményét csökkentette volna. Ezáltal csökkent volna a 2009., illetve a 2010. év adózás előtti eredménye, és ebből következően a 2009., illetve a 2010. évre megállapított társasági adó összege is. Ezt ugyan magának az adóhatóságnak kellett volna megállapítania, de ha nem tette meg, akkor önellenőrzés keretében a társaságnak kell megtennie. (Ha jelentős összegű a hiba, akkor a 2012. évet is önellenőrzés keretében 2013-ban módosítani kell, mivel az előző évekkel kapcsolatos megállapítás volt!) Az is lehet, hogy 2009-ben, illetve 2010-ben a társasági adót állapították meg helytelenül, és abból adódik az adóhiány. Ez is az előző évekkel kapcsolatos hiba, de ennek nyilvánvalóan nincs hatása az adózás előtti eredményre. Adóhiány származhat abból is, ha a kibocsátott számlán az áfát nem megfelelő módon állapították meg, vagy olyan előzetesen felszámított áfát is levonásba[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóhatósági ellenőrzés megállapításaival kapcsolatos keresetét (álláspontjának megerősítése céljából) a bíróság elé viszi-e vagy sem. Amennyiben a másodfokú határozat a 2009. évi beszámoló mérlegkészítés-időpontjáig nem születik meg, illetve nem emelkedik jogerőre, akkor a következőket indokolt figyelembe venni: Ha az adóhatósági ellenőrzésnek vannak olyan megállapításai, amelyeket a társaság az elsőfokú határozat fellebbezésekor nem vitatott, akkor azokat az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján 2009. évre könyvelnie kell, tehát ezekkel kapcsolatosan nem indokolt a céltartalékképzés. Ha viszont az adóhatósági ellenőrzés megállapításait vitatja akár a fellebbezés, akár a bírósági útra terelés során, akkor azokat nem ismeri el kötelezettségként. Ez esetben nincs jogcím a céltartalék képzésére. (Ha a társaság céltartalékot képezne, az arra utalna, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adóhiány, mind a jogosulatlan visszaigénylés. Az adóhiány fogalmába beletartozik az esedékességkor meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás is. Az adó-visszaigénylés a szabályok alkalmazása szempontjából költségvetési támogatásnak minősül. Ebből következően az adóbírság kiszabása jogszerűnek tűnhet. Az adóbírság mértékét a törvény 50 százalékban rögzíti, amelytől az adóhatóság csak méltányossági jogkörét gyakorolva térhet el, ha az adózó a kérdéses esetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A bírság megállapításakor az adóhatóság köteles indokolni a kiszabott bírság mértékét. Amennyiben az adózó az esedékesség előtt vesz igénybe költségvetési támogatást - jelen esetben él az adólevonási jogával -, szintén köteles az adóhatóság késedelmi pótlékot felszámítani, tehát ennek jogalapja sem kérdőjelezhető meg. A pótlékszámítás számszaki része jelen információk alapján nem minősíthető, de van lehetőség a méltányosság gyakorlására is. Az adóhiány vizsgálata soha nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Ha elszámolásuk nem felel meg az Szt. szerinti exportárbevétel-elszámolás kritériumainak sem, akkor azt egy tételben nem lehet helyesbíteni, azt tételesen kell korrigálni, annál is inkább, mert az áfa miatt az értékesítés számláit is helyesbíteni kell. Azzal nem lehet egyetérteni, hogy az áfát nincs kire áthárítani. Ha volt értékesítés (ezt az adóhatóság nem kifogásolta), akkor volt vevő, volt megrendelő. Ha volt vevő, volt megrendelő, akkor helytelenül történt a számlázás, nem a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, ezért a korábban kibocsátott számla adatait kell helyesbíteni, az utólag felszámított fizetendő áfáról helyesbítő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összefüggően állapították meg, nem 2004. évi, hanem 2002-2003. évi tételként kell könyvelni az (ön)ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint. Ha viszont 2002-2003. évi tételeknek tekintjük azokat, akkor módosul (csökken) a 2002-2003. évi adózás előtti eredmény is, az eredménycsökkenés miatt pedig változik a társasági adó összege is (csökken), tehát a társaságiadó-bevallást is önellenőrzéssel korrigálni kell (T 461 - K 891). Az áfafizetési kötelezettség megállapítása összefügghet azzal is, hogy a társaság által kibocsátott számlákban kevesebb áfát számítottak fel, mint amennyit az Áfa-tv. szerint számítani kellett volna. Ilyen esetben a követendő eljárás az, hogy az áfahiányt a vevőkre továbbhárítják, továbbszámlázzák (T 311 - K 467) helyesbítő számla kiállításával. Amennyiben a vevő nem fizet (többszöri felszólítás után sem), és a követelés az adós, a vevő minősítése alapján behajthatatlan [az Szt. 3. §-a (4)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](az önellenőrzési pótlék kivételével) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján - a könyvvezetéstől függetlenül - növeli a könyvelőcég adózás előtti eredményét. Ha az adószakértő, adótanácsadó egyéni vállalkozó, akkor a szankciót (az önellenőrzési pótlék kivételével) a bevételével szemben költségként nem érvényesítheti (Szja-tv. 11. számú melléklet IV/2. pont). A könyvelőcég vagy egyéni vállalkozó által elkövetett hibás könyvelésből eredő adóhiány miatti szankciót - ha a könyvelőcég nem készíti vagy nem készítheti el az ügyfél adóbevallását, vagy nem jegyzi ellen - az adóhatóság az ügyfél terhére állapítja meg. E kötelezettség megtérítését azonban a könyvelő szerződésben átvállalta, amelynek kezelése a következő lehet: A tartozás átvállalása, amelyre vonatkozóan részletes ismertetést tartalmaz az 5007/1997. (AEÉ 5.) APEH irányelv, melynek fontos eleme, hogy az adóhatóságnak hozzá kell járulnia az átvállaláshoz. Ehhez kapcsolódó számviteli előírás, hogy az átvállalt tartozást időben el kell határolni, és a teljesítéskor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a társaságiadó-alany átvállalónak növelnie kell az adózás előtti eredményét. Ha társaságiadó-alany az, akinek a tartozását a könyvelő átvállalja, az átvállalt összeg a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja [figyelemmel a 7. § (8) bekezdésének a) pontjára is] alapján csökkenti adóalapját. Abban az esetben, ha nincs adóhatósági hozzájárulás, csak a költségek ellentételezésére[…] részlet vége a válaszból.