Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartás) a bérlő és a bérbeadó felelőssége egyetemleges. Nem megfelelő minősítés esetén a bérlőnél is, a bérbeadónál is adóhiányt állapíthat meg az adóhatóság.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...korrigálni (megnövelni a 2021. évi eredményt). Természetesen a 2021. évi társaságiadó-bevallást is helyesbíteni (módosítani) kell, az adóhiányt és késedelmi pótlékot be kell vallani és be kell fizetni.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kivitelezői szerződés keretében termékértékesítés

Kérdés: Társaságunk átalánydíjas kivitelezői szerződés keretében végeztet felújításokat, beruházásokat. A kivitelezés során a partner ingóságokat, vagyis berendezési tárgyakat is szállít nekünk, amelyek ellenértéke szintén az átalánydíj részét képezik. A kivitelezés fordított áfás. Helyes-e, ha az ingóságok beszerzése is fordított áfásan kerül számlázásra? Nem tartozékról vagy alkatrészről beszélünk, hanem teljesen elkülöníthető ingóságokról.
Részlet a válaszából: […] ...megbontásával, az elsőt fordítottan, a másodikat egyenes adózással. Ha nem így jár el, akkor az ingóságok esetében a partnernél adóhiány keletkezik, a kérdező cég pedig a nem jogszerűen felszámított áfát (az ingóságok után) jogalap (számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Muzeális jellegű személygépkocsi továbbértékesítése

Kérdés: "X" kft. és a felszámolás alatt álló "Y" kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok. "X" kft. az "Y" kft. egyedüli tagja. "X" kft. a felszámolási eljárás során "Y" kft. "fa" rendelkezésére bocsátotta a szükséges pénzeszközt, amellyel "Y" kft. "fa" felszámolója valamennyi hitelezőt ki tudott elégíteni, tehát tartozás nem maradt. A felszámolási eljárás befejezésekor "Y" kft. "fa" egyetlen vagyontárgya egy muzeális jellegű személygépkocsi, amelyet 2006. évben vásárolt. A vásárláskor az eladó áfát hárított át a vevőre. 2021 júliusában a törvényszék a felszámolási eljárást befejezte, és az adós "Y" kft.-t jogutód nélkül megszüntette, egyben úgy rendelkezett, hogy a muzeális jellegű személygépkocsi tulajdonjoga "X" kft.-t illeti meg. Ennek alapján a felszámoló a muzeális jellegű személygépkocsit "X" kft. birtokába és tulajdonába adta. "X" kft. a muzeális jellegű személygépkocsit még 2021. évben továbbértékesíti. Kell-e "X" kft.-nek a továbbértékesítéskor áfát felszámítania? Áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...igények kielégítésére átadott/átvett pénzeszközök elszámolása során, kapcsolódóan az egyetlen eszköz kiadásakor, amelynek adóhiányt eredményező következményei lehetnek (alapvetően a muzeális jellegű személygépkocsi piaci értéke és könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Téves könyvelés, jelentős összegű hiba bemutatása

Kérdés: A társaság 2019. évi beszámolójának készítése során hibásan készítette el az eredménykimutatását. Sajnálatos módon az év közben realizált árfolyamveszteségeket nem a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron mutatta ki a beszámolójában, hanem a pénzügyi műveletek egyéb bevétele soron (lényegében téves besorolás történt, negatív előjellel, csökkentve az összes pénzügyi műveletek bevétele sor összegét). A fenti hiba folytán a minimumadó alapját tévesen állapította meg, amelynek következtében adóhiány keletkezett. Amennyiben a fenti említett besorolási hiba jelentős összegű, akkor ezt a társaság 2020. évi könyvelésében hogyan tudja javítani, kell-e "3 oszlopos" beszámolót készítenie a 2020-as évre vonatkozóan, azt is figyelembe véve, hogy a "minimumadó-hatás" külön vizsgálva nem lenne jelentős összegű hiba? A fenti kérdés más szemszögből közelítve: amennyiben a társaság könyvelési hibát vétett, és nem a fent leírt besorolási hibát vétette, vagyis a realizált árfolyamveszteséget a társaság tévesen könyvelte a realizált árfolyamnyereség főkönyvi számlára, akkor ez változtat-e bármit is a hiba jelentős összegének meghatározása, illetve a számviteli hiba javítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a rövid válasz, csak annyiban, hogy több tételt kell könyvelni.A kérdés bevezető bekezdésében leírtakból az következik, hogy helyesen könyveltek, csak az eredménykimutatásban az árfolyamveszteséget helytelen soron vették figyelembe.A jelentős összegű hiba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...eredménynövekedés (árfolyamnyereség) miatt a társasági adó hiányát is meg kell állapítani, módosítani a 2016. évi bevallást, és az adóhiányt, a késedelmi pótlékot az adóhatósággal rendezni kell. Egyebekben az önellenőrzés adójogi, számviteli elő­írásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Bérleti díj beszámítása az eladási árba

Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?
Részlet a válaszából: […] ...piaci érték alapján mennyi a fizetendő áfa. (Az átadó bérbeadót ugyanis áfafizetési kötelezettség terheli, ha ennek nem tesz eleget, adóhiánya lesz!)Azzal, hogy a bérbeadó a kérdés szerinti számlát állította ki, valójában a bérleti díjként kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének könyvelése

Kérdés: Külföldi vállalkozás magyarországi tevékenységével kapcsolatos bizonylatait továbbítja a magyarországi könyvelésnek. A bizonylatok nagy részén azonban vevőként nem a fióktelep, hanem a külföldi vállalkozás van megjelölve, azaz a bizonylatokon nem szerepel a fióktelep neve, címe, adószáma. Világos, hogy ezekre a bizonylatokra áfalevonási jogot nem alapíthatunk. Elszámolhatjuk ugyanakkor valamilyen módon ezeket a költségeket? Többször felhívtuk a külföldi vállalkozás figyelmét a problémára, de sok esetben a mai napig a saját nevükre állíttatják ki a számlákat.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra, a magyarországi fióktelepnél pedig jogellenesen történik az adózás előtti eredmény csökkentése, tehát adócsalást, adóhiányt eredményez.Természetesen az is lehet, hogy a kérdésben leírtak mögött felületesség húzódik meg. Szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor - tapasztalatunk szerint - közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ezt nem teszi meg, akkor a meg nem fizetett személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezhetik, de az adóhiány miatti bírságot és késedelmi pótlékot - a kft. mulasztása miatt - biztosan a kft.-vel fizettetik meg.Ha a fentiek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszából: […] ...járjon el. (Egyébként a partner szempontjából fontos, hogy a teljesítésről minél előbb kiállítsa a számlát, hogy nála ne legyen adóhiány.)Az adó (áfa) alapjának forintban történő megállapítására vonatkozó előírásokat az Áfa-tv. 80. §-a tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
1
2
3
9