Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az előírt áfát fel kell-e vezetni a kötelezettségek közé? Év végén áfával növelt értéken kapunk egyenlegközlőt. A könyvvizsgáló szerint ezt ki is kell mutatni, máshol azt olvastam, hogy nem. Mi az alábbiak szerint járunk el: A Tőkerészt induláskor felvezetjük a 448. számlára, majd a hozzákapcsolódó áfát is: T 368 – K 448. A havi törlesztéskor előírásra kerülnek a megfelelő fizetendő tételek: T 448 – K 479 (tőkerészlet), T 4661 – K 479 (áfarész), T 872 – K 479 kamat, majd a T 479 – K 384, ezek kifizetése, és visszakorrigáljuk az áfarészt: T 448 – K 368. Kicsit úgy működik, mint a kapott előleg bruttó módon kimutatott könyvelése. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ha a lízingbeadó a lízingbeadáskor felszámítja – helytelenül – az áfát, akkor azt meg is kell fizetnie (megfizetése nélkül adóhiánya keletkezik). Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadáskor az áfát tehát nem kell, nem szabad felszámítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján történő könyvelésnek következményei lehetnek, nemcsak a számviteli fegyelem megsértése miatt, de a pontatlan könyvelés adóhiányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a hibát is, a hibahatást is a 2018. évi beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában a középső oszlopban kell bemutatni. Az adóhiány összegével módosul a társasági adó 2016. évi alapja is, az adóhiány összegével az adóalapot növelni kell (módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Helytelen teljesítési időpont a számlán

Kérdés: A társaság a folyamatos szolgáltatásról (bérbeadásról) szóló számlán a teljesítési időpontot minden hónapban helytelenül tüntette fel: helytelen időpont: 2017. 06. 10., a helyes időpont: 2017. 05. 17.; helytelen időpont: 2017. 05. 10., helyes időpont: 2017. 04. 17. és így tovább. Mi a pontos eljárás a számlakiállító részéről? Kell-e ellenőrizni minden hónapra (havi bevalló)? A befogadó cégnél van-e tennivaló? A kérdések a NAV által a közelmúltban közzétett iránymutatás kapcsán merültek fel.
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a helyes teljesítési időpont megelőzi az eredeti számlán feltüntetett teljesítési időpontot, a havi adóbevalló adóalanynál adóhiány keletkezik, amelyet önellenőrzés keretében célszerű rendezni. (Természetesen a számla szerinti teljesítés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...csökkenteni (T 463-11 – K 8671), a különbözettel n ő az adózás el ő tti eredmény, amely eredménynövekedés társasági adóját (adóhiányát) a 2017. év el ő tti adókulcsokkal kell megállapítani. Ez esetben az adófolyószámlán jóváírt összeget a T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti egészségügyi hozzájárulását nem vallotta be és nem fizette meg. A NAV így adóhiányt, adóbírságot és mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot állapíthat meg. Ennyiben beszélhetünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Közvetített szolgáltatás a számlán

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszából: […] ...a levonásra kerülő közvetített szolgáltatás értéke, csalás az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében. Ez utóbbi adóhiányt, mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításnak tekintendő, és annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Természetesen önellenőrzés keretében. Az adóhiányt egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is megállapíthatja, a késedelmi pótlékon túlmenően adóbírsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Megszűnt a számla kibocsátója

Kérdés: A társasház könyvelése – utólagos ellenőrzés során – feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...volna számlát. Hogy a számla kibocsátója adóalany legyen, elsősorban adózási szempontokból lényeges. Mivel a társasház nem áfaalany, adóhiány nem keletkezett, a számlában szereplő áfát is költségként elszámolta.Összefoglalva: Ha volt ténylegesen igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...jogtalanul felvett osztalékelőleg után a személyi jövedelemadót nem fizette meg a készpénzben történő felvétel időpontjában, emiatt adóhiány van, és adóbírság kivetése is várható.Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a magyar forint. Ebből adódóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
1
2
3
4
10