Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontosan került megfogalmazásra. Abban azesetben, ha a társaság telefonjainak magáncélú használata kizárt (acégtelefonról technikailag kizárt, hogy magánhívást kezdeményezzenek), akkor atelefonszámlában lévő előzetesen felszámított áfa 70 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szja-tv. módosításai az evás társaságoknál

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, nem az dönti el a hivatkozottakalkalmazásának kötelezettségét, hogy a számviteli törvény hatálya alátartoznak-e (kettős könyvvitelt vezetnek) vagy sem.Az Szja-tv. módosított előírása szerint: az úthasználatrajogosító bérlet, jegyjuttatás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Cégtelefonadó 20 százalék megfizetésével

Kérdés: Amennyiben a magánbeszélgetések tételes elkülönítése nehézséget jelent, a 20 százalék választása jelentheti-e azt, hogy ha ezt megtérítik a dolgozók, nem keletkezik a cégnek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a magánbeszélgetések tételes elkülönítésenehézséget jelent (pl. több telefon, több magánszemély használó esetén,telefonkártya esetében), célszerű és jóval egyszerűbb megoldás, ha a kifizetőaz áfával együtt számított számlaértékből 20 százalékot tekint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A természetbeni juttatásokra vonatkozó szja-szabályok alólaz evás cégek nincsenek mentesítve. A törvény alapján adóköteles bevételnekminősül a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból amagáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Dolgozó mobiltelefon-vásárlásának elszámolása

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból az következik, hogy készülék a dolgozótulajdonát képezi, annak díját a cégnek megtéríti, így azzal összefüggésben nemkeletkezik adófizetési kötelezettség. A cég által megfizetett előfizetési díjszja szempontjából csak akkor minősül természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mivel a nyereményegzotikus utazás, azt csak természetes személy veheti igénybe, az egzotikusutazás elszámolása attól függ a számvitelben, a társasági adóban, miként ítélimeg azt az Szja-tv.Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének jb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] Az illetménytűzifa-juttatás – a kérdésben leírt módon -természetbeni juttatásnak minősül: adómentes természetbeni juttatás a 7 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa, adóköteles természetbeni juttatás a 2 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa. Az adóköteles természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdésben foglaltakat pontosítani kell.Az adott esetben a közösen végzett kutatás-fejlesztés aztjelenti, hogy a kutatás-fejlesztést részben a kérdező cég végzi, nála merül fela felhasznált anyag költsége, a kutatást-fejlesztést végzők bére, bérjáruléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatás áfája

Kérdés: ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez kért a társaság a GKM-től 50 százalék, illetve fix összegű vissza nem térítendő támogatást. Ez a bevezetéssel kapcsolatosan felmerült kiadások és költségek áfatartalmának 50 százalékos visszaigénylését teszi lehetővé? Ha igen, akkor minden bejövő számla áfatartalmának 50%-át lehet visszaigényelni, vagy a támogatás hónapjában egy öszszegben?
Részlet a válaszából: […] Az ISO minőségbiztosítás rendszer bevezetésének költségei afelmerülés időszakának eredményét terhelik, bár az Szt. 25. §-ának (3)bekezdésében leírt feltételek mellett az alapítás-átszervezés aktiváltértékeként is kimutatható (ez esetben maximum 5 év alatt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
1
8
9
10
13