2248 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a 
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni. 

Kérdés: Óraadó tanár az egy hónap alatt leadott órákról teljesítésigazolást követően állítaná ki a számláját a következő hónap elején.
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?

Kérdés: Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant (kivett saját használatú út) szeretné ingyen átadni, ajándékozni egy önkormányzatnak, ahol közösségi tér funkciót töltene be a továbbiakban. Szíveskedjenek a legköltségkímélőbb mód megtalálásában segítségünkre lenni, és a gazdasági esemény adó-, járulék-, áfa-, illetve illetékvonzatait közölni.

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?

Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?

Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!

Kérdés: Egy belföldi vállalkozás Olaszországból szerez be árut, és továbbértékesíti egy ausztráliai magánszemély részére. Az áru közvetlenül mozog Olaszországból Ausztráliába. Hogyan számláznak az egyes szereplők, ha az olaszországi cég bonyolítja le a fuvaroztatást?

Kérdés: Magyar állampolgár, munkavállaló egy magyarországi kft.-nél, melynek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa. Három évvel ezelőtt, „opciós szerződést” kötöttek M és a kft. tulajdonosai, mint magánszemélyek, amelyben üzletrészszerzési lehetőséget biztosítottak M számára. Az „opciós szerződés” szerint, M üzletrészt szerezhet a fent említett cégben, előre meghatározott arányban (5%), ha a cégnél maradva tevékenységével a cég sikerességét növeli, és egy harmadik (független) fél a cég egészét, megfelelően magas áron, megvásárolja. Ilyen szerződés csak néhány dolgozóval köttetett, nem mindenkivel. A feltételek teljesültek, M a munkáltatói kft. 2 tulajdonosától visszterhes ügylet keretében vásárolta meg az „opciós szerződésben” megjelölt 5% üzletrészt a jegyzett tőke névértékén, melyet a kft.-t felvásárló cég felé rögtön tovább is értékesített.
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?

Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?