2248 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: A szokásos piaci ár és a transzferár szabályai vonatkoznak az alapítvány mint eladó által a kapcsolt vállalkozásának 100 millió Ft feletti értékesítésére? A Tao-tv. 18. § (5) bekezdésében nem találom felsorolva az alapítványt.

Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?

Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?

Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?