207 talált cikk az áfa alapja kifejezésre

Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése úgy fogalmaz, hogy azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Az Szt. szerinti ezen választási lehetőséget lehetséges-e úgy értelmezni, hogy a társaság számviteli politikájában meghatározhatja, mely tételek esetén él ezzel a lehetőséggel és mely tételeknél nem? Ügyfelünk szeretne élni ezzel a választási lehetőséggel. Kifejezetten az importtermékeknél szeretné az Szt. szerinti árfolyamot használni, és nem az Áfa-tv. szerintit. Minden más esetben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazná. Vagy akként kell-e értelmezni ezt a választási lehetőséget, hogy ha ezt választotta a társaság, akkor minden devizás követelésre és kötelezettségre köteles a számvitelben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazni?

Kérdés: A társaság szolgáltatásra vonatkozóan jelentős nagyságrendű devizás előleget fizetett az előző évben. A felek közötti megállapodás értelmében a szerződés szerinti teljesítés a tárgyévben történt meg, a végszámla kiállításra, az előleg beszámításra került. A szállítónak adott előleg az előző évben év végén az Szt. előírásainak megfelelően átértékelésre került a választott MNB-árfolyamra. A társaság élt az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének lehetőségével, azaz a devizás követelések, kötelezettségek forintértékének meghatározása során, az Áfa-tv. adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait alkalmazza. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján devizás előleg esetén az előleg átvételének, jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani. Ezért ezzel az árfolyammal történt az előleg számviteli nyilvántartásban történő könyvelése. A tényleges teljesítéskor a bruttó végösszegből le kell vonni az előleget, és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal forintosítani. Tehát csak az előleggel csökkentett összeg esetében alkalmazható a teljesítés napján érvényes árfolyam, az előlegnek megmarad az eredeti jóváírásnapi árfolyama. Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének alkalmazására tekintettel értelmezésünk szerint a költség elszámolása, forintosítása során is több árfolyamot kell alkalmazni, az előlegnek megfelelő összegre az előlegnél alkalmazott árfolyamot és a végszámlából még fennmaradó összegre a végszámla-teljesítés napi árfolyamát. Kérdés, ha a devizaelőleg még az előző év(ek)ben került kifizetésre, és az előleg már az előző év végi árfolyamon van nyilvántartva, akkor a végszámla összegét milyen árfolyamon kell költségként forintban könyvelni? Az előzőekben vázoltak szerint az előlegnek megfelelő összeget az előleg jóváírásának, míg a még fizetendő összeget a teljesítésnapi árfolyamon, vagy a teljes összeget a végszámla teljesítésének napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintosítani és költségként elszámolni? Függetlenül az általános forgalmi adó összegének forintosítása során alkalmazandó elszámolási szabálytól.

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?

Kérdés: Kínából történik a termék importálása. A kiadott – szabad forgalomba helyezésről szóló – vámhatározat dátuma: 2023. 09. 22. A kínai beszállító számlájának dátuma: 2023. szeptember 2. Fuvarparitás: DAP. Számviteli politikában rögzítettük, valamint az adóhivatalhoz bejelentettük, hogy MNB-árfolyamot használunk a devizás tételek forintértékének meghatározásakor. Milyen dátummal és mikori árfolyammal kell az anyagbeszerzésről kiállított számlát könyvelni, ha
a) a vállalkozás él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével;
b) a vállalkozás nem él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével?

Kérdés: Térítésmentes szervestrágya-átadás történt a vevő részére, a számlán feltüntetésre került az áfa alapja, az áfa összege és a bruttó összeg. A számla szöveg részében pedig azt jelezték, hogy pénzügyi rendezést csak az áfa összegéig igényel. Az áfaalap cca. 1.000.000 Ft, amely összeget egyéb bevételként könyvelném. Helyes ez a könyvelés? Az eladó részéről mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?

Kérdés: Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Kérdés: Belföldi szállító euróösszegben, díjbekérő alapján kér előleget. Az eurós összeget forintos bankszámláról utaltam át. Melyik árfolyamon kell könyvelnem az adott előlegszámlán? A számviteli politikában az MNB-árfolyam szerepel (pénzügyi térítés napján érvényes MNB-árfolyamon, vagy pénzügyi teljesítéskor a forintos bankszámlán megjelölt árfolyammal, vagy pénzügyi teljesítés után kiállított előlegszámlán lévő árfolyammal, ahol a teljesítés dátuma 1 nappal mindig eltér, mivel 1 nap alatt ér a szállító bankszámlájára az euró). Az előlegszámlán megjelölt forintos áfaösszeget szabad visszaigényelni, ahol már árfolyam-különbözet lesz az áfánál.