Termék ajándékozása jogviszonyban nem álló személynek

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek ingyenesen adott juttatás a társaságnál üzletpolitikai (reklám-) célú juttatásnak tekinthető, és így az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés d) pont alapján egyes meghatározott juttatásként adóztatható. Ezáltal az adókötelezettség nem a magánszemélyt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Víziközmű és útberuházás átadása

Kérdés: Egy ingatlanalap (áfaalany) részéről kialakítás alatt van több telek és egy út. Az út két részből áll: víziközmű és út. A víziközmű engedélyköteles beruházás, és ha kész lesz, akkor ingyenesen át kell adni a helyi szolgáltatónak. A beruházás fordított áfás, mert engedélyköteles. Az ingyenes átadás áfaköteles? A beruházás áfatartalma az alap részéről levonható? Átadásig hogyan szerepel az alap könyveiben? Az út is engedélyköteles beruházás, amit az önkormányzatnak kell majd átadni. Akérdés ugyanaz.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz és a számviteli előírásokhoz igazodóan elő­ször pontosítani kell a kérdést. Az útnak nem része a víziközmű. Sőt maga az út is több részből áll, amelyet külön-külön kell már a beruházás során állományba venni: legalább az alépítményből, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Biztosítás keretében autójavítás

Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a javításról kapott számla könyvelésére vonatkozó elképzelése nem egyeztethető össze a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményével, a bizonylat szerinti gazdasági eseményt nem lehet csak "félig, 50%-ig" könyvelni.A javítást végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Megszüntetett társasággal szembeni követelés áfája

Kérdés: Cégünk 2017. évben keletkezett követelést tart nyilván egy olyan céggel szemben, amelyet 2018 novemberében a cégbíróság kényszertörlési eljárás keretében megszüntetett. A társaság – a kényszertörléssel egy időben eltiltott – képviselője ellen feljelentést tettünk, amelyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk a követelés áfáját behajthatatlan követelés okán visszaigényelni, azonban – értelmezésem alapján – erre a cég törölt adószáma miatt nincs módunk. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. idevágó rendelkezéseit, mely szerint a kényszertörléssel megszüntetett céggel szembeni követelés esetében nincs lehetőség a behajthatatlan követelés elszámolására.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdező jól értelmezi, a behajthatatlan követelés könyv szerinti (áfát is magában foglaló) értékét egyéb ráfordításként el kell számolni, de az áfája nem igényelhető vissza.A behajthatatlan követelést az Áfa-tv. 259. §-ának 3/A. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Behajthatatlan követelés visszatérített áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] Ha a behajthatatlan követelés korábban leírásra került, akkor azt az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni: T 8691 – K 311. Ez esetben a visszatérített áfát T 384 – K 9699 könyvelési tétellel egyéb bevételként kell kimutatni (a visszatérítés ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Jövedéki termékekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés:

A vállalkozás zárjeggyel ellátott dohányterméket állít elő. A zárjeggyel ellátott dohánytermék jövedéki adóját az alábbiak szerint könyveli (kezeli). Minden hónapban az adott havi szabad forgalomba helyezésről a vállalkozás integrált könyvelési rendszere elkészít egy főkönyvi feladást: T 8674210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó (technológiai számla), K 4631230. Jövedéki adó fizetési kötelezettség előírása, illetve T 8675210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa (technikai számla), K 4631231. Jövedéki áfa fizetési kötelezettség előírása. Majd elkészülnek az adott havi értékesítésről a számlák: T 3121210. Belföldi vevők, 58112. Szivarka, cigaretta, dohány állományváltozása, K 911. Belföldi értékesítés árbevétele, 251. Késztermék. A 911. és a 3121210. tartalmazza az eladási árat + jövedéki adót + jövedéki áfát. Ezután az integrált könyvelési rendszerből lekérdezzük, hogy mennyi volt az értékesítésre jutó jövedéki adó, illetve jövedéki áfa. Ezt átvezetjük a 8674210-ről a 867211-re. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE, illetve a 8675210-ről a 8675211-re Belföldi késztermékek elszámolt jövedéki áfa ODBE számlákra. Ha kevesebb volt az értékesítés, mint amennyi a szabad forgalomba helyezés, a fennmaradó összeget átvezetjük a 3921221. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE elhat. és a 3921222. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa ODBE elhat. számlákra. Ha több volt az értékesítés, mint a szabad forgalomba helyezés, akkor a különbözetet visszavezetjük a 3921221. és a 3921222. számlákról a 8674211. és a 8675211. számlákra. Tehát a 8674211. és a 8675211. számla havonta tartalmazni fogja az értékesítésre jutó jövedéki adót és jövedéki áfát. A 3921221. és a 3921222. számlák tartalmazni fogják a szabad forgalomba helyezett és a depókba kiszállított, de még nem értékesített dohánytermékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A 8674210. és a 8675210. technikai számlák egyenlege nulla lesz. Az értékesítés bizományosi szerződés keretében történik, emiatt nem egyezik meg a szabad forgalomba helyezésre jutó és az értékesítésre jutó jövedéki adó és jövedéki áfa összege, ezért határoljuk el a már szabad forgalomba helyezett, de még nem értékesített termékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A fent részletezett gyakorlat számvitelileg megfelelő? Ha nem helyes az általunk alkalmazott könyvelési metodika, kérem szíves útmutatásukat az általunk előállított dohánytermék jövedéki adójának megfelelő elszámolására.

Részlet a válaszából: […] A rövid válaszunk az, hogy a kérdésben leírtak számos esetben a számviteli előírásoktól eltérő, azokkal ellentétes gyakorlatot tükröznek, olyan kifejezéseket honosítottak meg, amelyeket az adótörvények sem ismernek (például jövedéki áfa), vagy ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Gyűjtőszámlák szerinti tankolás időpontja

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó cégünk belföldi és külföldi tankolásairól kéthetenként gyűjtőszámlát kap az egyes szolgáltatóktól. A DKV a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel, euróra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő az egyes számlákon nem szerepel, csak az egyes tankolások dátuma. Az OMV és a SHELL a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő nem szerepel az egyes számlákon, csak az egyes tankolások dátuma. A Mol a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő szerepel az egyes számlákon, a magyarországi számla esetén a folyamatos teljesítés szabályai szerint, a külföldi számlák esetén, a számlán feltüntetett teljesítési idő, vagy a számlázási időszak utolsó napja, vagy időben a legutolsó tankolás időpontja. Az említett szolgáltatók esetén mikori teljesítési idővel (kivéve a Mol, amely a számlán feltünteti azt), milyen devizanemben könyveljük a kötelezettségeinket, külföldi deviza esetén milyen árfolyamon kell a kötelezettséget forintosítani?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont és a számviteli előírások szerinti teljesítési időpont eltérhet egymástól, és ez a kérdések szerinti esetekben is fennáll!Az Áfa-tv. 164. §-a rendelkezik a gyűjtőszámláról. A gyűjtőszámla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámítására vonatkozóan az Szt. 60. §-a egyértelműen rendelkezik. Az (1) bekezdés alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] A szállító cégnél a meghibásodott gép ellenértékének visszafizetése miatt az áfa alapja az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint utólagosan csökken. Ennek a dokumentálására a 170. § szerint kiállított, a számlával egy tekintet alá eső okirat szolgál, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először tisztázni kell, mit jelent az üzemi célú ingatlan ingyenes használatba adása? Feltételezhetően az "A" társaság továbbra is tulajdonosa marad a kérdés szerinti ingatlannak.A Ptk. 5:159. §-a alapján jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
2
3
4
…
21