3442 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?

Kérdés: Céges szabályzatunk értelmében bizonyos beosztású dolgozók meghatározott típusú telefont kapnak a vállalattól. Ha a dolgozó egy magasabb kategóriájú telefont szeretne, akkor a cég megveszi, de a normál és a drágább telefon ára közötti különbözetet meg kell térítenie. Tárgyi eszközként kell könyvelni a telefonról bejövő számlát? Hogyan kell megtéríteni a különbözetet? Számlát kell kiállítani? Áfásat? Hogyan kell könyvelni a fenti ügyletet?

Kérdés: Ütközik-e valamilyen törvényi előírásba az, ha egy kiskereskedelmi élelmiszerbolt a hűtött italokat (pl. félliteres üdítő, dobozos sör) drágábban értékesíti, mintha ugyanazt a terméket a vásárló a polcról vette volna le (nem a hűtőszekrényből)? Kifogásolható-e, ha a hűtőszekrényen elhelyez egy tájékoztatást, amely szerint az onnan kivett termékek esetében + bruttó 10 forint ellenértéket számol fel, hogy ellensúlyozza a rezsiárak növekedését?

Kérdés: Magyar cég által eBay-en keresztül vásárolt termék beszerzési költsége hogyan számolható el, ha az eladó nem küld számlát, vagy magánszemély az eladó?

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?

Kérdés: A beruházás befejezése, az aktiválás előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogy kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?

Kérdés: Cégünk futárpostai szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A kézbesítések során, a szerződött partnereink megbízásából a címzettektől az utánvéteket készpénzben és bankkártyával is beszedjük. A bankkártyás fizetések lebonyolításához igénybe veszünk egy szoftvert, mely egy applikáció segítségével teszi lehetővé a bankkártyás fizetést a saját tulajdonunkban lévő eszközökön. Acég, amely működteti számunkra a szoftvert, mely lehetővé teszi a futárjaink számára a bankkártyás fizetési módhoz kapcsolódó applikáció használatát, számunkra utólag, az applikáció használata mértékében, "terminálbérleti díjként" számlázza le a szolgáltatását. A szolgáltatás mértékének alapját az képezi, hogy adott hónapban, adott munkanapokon hány futár használta az applikációt. Abban kérném az állásfoglalásukat, hogy a szolgáltató jogosult-e ezen szolgáltatását áfamentesen számlázni felénk?

Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.