Találati lista:
1. cikk / 807 Bejelentett részesedésértékek növekedése
Kérdés: Egy gazdasági társaság 100% részesedéssel rendelkezik egy másik gazdasági társaságban, melyet bejelentett részesedésként a NAV-nak határidőben jelzett. Ha a részesedés értéke ezt követően nő, de a bejelentett részesedés aránya ugyanúgy 100% marad, akkor, ha a teljes részesedést értékesítik a bejelentett részesedés keletkezését követő 1 éven túl, de a tőkeemelést követő 1 éven belül, akkor mely részedési értékre alkalmazható az árfolyamnyereség taoalap-csökkentési lehetősége?
2. cikk / 807 Magánszemély üzletrészvételének adózása
Kérdés: Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének eladására. Az üzletrész vételárának meghatározása névértéken történt. A kft. sajáttőke-összege jelentősen meghaladja a névértéket. A társaság befektetett eszközei között ingatlanok is szerepelnek, de nem „belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság”. Milyen adókötelezettségek terhelik az adásvételt az eladó és a vevő vonatkozásában? Helyesen értelmezzük-e, hogy eladó esetében az értékesített üzletrész adókötelezettségének meghatározásánál az Szja-tv. 67. §-ában foglaltak szerint az üzletrész eladási és szerzési értéke közötti különbözet képez adóalapot, mint árfolyamnyereség? Esetünkben ezért az üzletrészét értékesítő magánszemélynek nem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladási árával megegyezik az üzletrész szerzési értéke. Helyesen értelmezzük-e, hogy ugyan a vevő részéről az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdésében meghatározott szokásos piaci érték (saját tőke összege) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, de a (2) bekezdésében foglaltak alapján vevőnk estében ez nem minősül bevételnek, mivel azt magánszemélytől szerezte? Helyesen értelmezzük-e, hogy a vevőt sem terheli szja-kötelezettség? Felmerül-e egyéb adókötelezettség az ügyletre vonatkozóan?
3. cikk / 807 Magánszemély részére folyósított kölcsön elengedése utáni szocho
Kérdés: Magánszemély kölcsönt kapott egy társaságtól. A folyósított kölcsönt a felgyűlt kamatokkal együtt a társaság elengedte a magánszeméllyel szemben, a követelést kivezette a könyveiből. A társaság az elengedés időpontjában nem állt semmilyen jogviszonyban a magánszeméllyel, a kölcsön és kamatai elengedéséről megállapodást kötöttek, melyben a társaság felhívta a magánszemély figyelmét, hogy az ebből származó bevétel egyéb jövedelemként adóköteles, és a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó megfizetésére. Kérdésem arra irányulna, hogy ebben az esetben a magánszemély figyelembe veheti-e azt a bevételt olyan egyéb jövedelemként, mely után a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, és így a „kapott” bevétel 89%-át kell jövedelemként figyelembe vennie? A magánszemély a bevétel megszerzésének évében elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme meghaladja a szochofizetési felső határt, így esetében ezen jövedelem után külön szochofizetési kötelezettség már nem terhelné.
4. cikk / 807 Ausztriai kiküldetés adóterhe
Kérdés: Egy kft. alkalmazottja 4 napra kiküldetésben volt 2025 júniusában Ausztriában, amely napokra 4×40 euró napidíjat számoltak el. Júliusban számoltak el utólag, és ekkor utalta el neki a kft. a 64.520 Ft-ot (4×40×403,25 (2025. 05. 15-i MNB-árfolyam). A kft. adómentes külföldi napidíjként 19.356 Ft-ot számfejtett, és adóköteles napidíjként 67.916 Ft-ot (64.520×0,7/0,665). A kft. 15% szja-t (= 10.187 Ft) és 18,5% tb-járulékot (= 12.564 Ft) írt elő adókötelezettségként. Helyes volt-e a cég eljárása?
5. cikk / 807 Önszámlázás esetén a deviza árfolyama
Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
6. cikk / 807 Diszkontkincstárjegy vásárlása
Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.
7. cikk / 807 Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása
Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
8. cikk / 807 Valuta vásárlása a cég tulajdonosától
Kérdés:
Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?
9. cikk / 807 Eurószámla negatív egyenlegű?
Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
10. cikk / 807 Pótbefizetés tagi kölcsönből
Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?
