827 talált cikk az árfolyam kifejezésre

Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!

Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.

Kérdés: Ha egy társaság elhatározta, hogy csökkenti jegyzett tőkéjét, például 700.000 E Ft-ról 350.000 E Ft-ra, a tulajdonos, egy másik társaság részesedésének értéke 800.000 E Ft, akkor a részesedés névértéke is a felére csökken? Mindkét társaságban szeretnénk kérni a könyvelési lépéseket. További kérdés, hogy ilyenkor a különbözetet a tulajdonos társaságnál a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni?

Kérdés: 2009-ben ügyfelem a társával alapított egy kft.-t, az akkori 500 E Ft jegyzett tőkével. A kft. megvásárolt egy 20 M Ft alaptőkéjű részvénytársaságot, illetve ennek többségi tulajdonát. Ezt követően az évek során felvásárolta a többi tulajdonos részvényét is, míg végül egy 0,5%-os részvénypakett kivételével a társaság tulajdonosa lett. A részvényekért a névértékük többszörösét fizette, a vételárat pedig a tagoktól kapott tagi kölcsönökből fedezte. 2014-ben a kft. beolvadt a részvénytársaságba, az alaptőke leszállításra került (6000 E Ft-ra), a kft. két korábbi tulajdonosa az immár beolvasztott kft.-vel együtt tovább működő zrt.-nek pedig 99,5%-ban a tulajdonosává vált. Most a tulajdonosok eladnák a zrt.-ben lévő részvényeiket. A kapott vételár miként adózik ebben a szituációban? Mely összeget kell az eladó tulajdonosoknál szerzési értéknek tekinteni? Hogyan tudom megállapítani az eladók adóköteles jövedelmét?

Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Kérdés: Magyar állampolgár, munkavállaló egy magyarországi kft.-nél, melynek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa. Három évvel ezelőtt, „opciós szerződést” kötöttek M és a kft. tulajdonosai, mint magánszemélyek, amelyben üzletrészszerzési lehetőséget biztosítottak M számára. Az „opciós szerződés” szerint, M üzletrészt szerezhet a fent említett cégben, előre meghatározott arányban (5%), ha a cégnél maradva tevékenységével a cég sikerességét növeli, és egy harmadik (független) fél a cég egészét, megfelelően magas áron, megvásárolja. Ilyen szerződés csak néhány dolgozóval köttetett, nem mindenkivel. A feltételek teljesültek, M a munkáltatói kft. 2 tulajdonosától visszterhes ügylet keretében vásárolta meg az „opciós szerződésben” megjelölt 5% üzletrészt a jegyzett tőke névértékén, melyet a kft.-t felvásárló cég felé rögtön tovább is értékesített.
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?

Kérdés: A kft. a tárgyévben kezdte meg a működését. Az indulással kapcsolatos forrásigényt a tulajdonosok tagi kölcsön formájában biztosítják, amelyre kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön keretösszegét pedig euróban határozták meg. A kft. a könyveit forintban vezeti. A keretszerződés alapján nyújtott kölcsönösszegek egy részét a tulajdonosok a szerződésnek megfelelő euróban utalták át a cégnek, azonban számos alkalommal forintot utaltak a cég forintszámlájára. A közleményben feltüntetésre került, hogy a tulajdonos mennyi eurónak gondolta ezt a kölcsönt, amit jellemzően a Google Finance által megadott aznapi árfolyammal forintosított, majd utalt. A kft. a számviteli politikájában az MNB középárfolyamát választotta. Ezeket az utalásokat nyilvántarthatjuk-e egyáltalán devizás kötelezettségként a hivatkozott 10 keretszerződés keretében? Ha igen, milyen euróösszegben? A közleményben megadottak szerint, vagy az utalás napja szerinti MNB-középárfolyammal kell visszaosztani a beérkezett forintösszeget?

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?