3640 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?

Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?

Kérdés: Úgy tudtam eddig, hogy alanyi adómentességet választó szervezetnek nem kötelező bankszámlát nyitnia. Járulék megfizetéséhez igényeltem csekket a NAV-tól – egy alanyi mentességgel rendelkező alapítvány részére –, amely válaszlevélben elutasított arra hivatkozva, hogy csak bankszámlás befizetést fogad el. Alanyi adómentes alapítványnak kötelező-e bankszámlát nyitnia?

Kérdés: A Számviteli Levelek 299. számában megjelent 6161. kérdésre adott válasz alapján egyértelmű, hogy a kapott gondozási díjat árbevételként kell elszámolni. A kérdés az, hogy az így elszámolt gondozási díjat, a gondozási szerződés alapján fizetett egyszeri térítési díjat el kell-e, el lehet-e időbelileg határolni?

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?

Kérdés: A fuvarokat "B" társaság fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozócég a teljes összeget a társaságunk felé számlázza. A "B" társaságra jutó részt 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk. A kibocsátott számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatásként szerepel. A bejövő számlán szereplő összegnek azt a részét, amit továbbszámlázunk, készletre vesszük, mint közvetített szolgáltatást. A 6 százalékkal növelt összeg közvetített szolgáltatás árbevételeként kerül elszámolásra. Az árbevétellel szemben a szolgáltatás bekerülési értéke ráfordítás. Helyesen járunk el? Vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk?

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?

Kérdés: Ügyfelünk a tőle vásárolt áru ellenértékének 100%-át kérte előlegként, melyről az Áfa-tv. szerint előlegszámlát állított ki. Az ügylet teljesítésekor az áru ellenértéke kevesebb lett, mint a fizetett előleg értéke. Ügyfelünknek ki kell-e állítani számlát, vagy számlával egy tekintet alá eső okiratot az előleg különbözetéről, vagy elegendő-e, ha visszautalja a különbözetet?