Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz el ő tt röviden: a kft. a kérdésben leírt esetben megalapozatlanul döntött, nem vette figyelembe az alapvet ő számviteli, továbbá az adózás rendjére vonatkozó követelményeket, de a Ptk. szerz ő désre vonatkozó el ő írásait sem.Menjünk sorjában!Azzal, hogy a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...a tagsági jogviszony megsz ű nésének id ő pontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak.Az tehát egyértelm ű , hogy a tag vagyoni hozzájárulásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tagot megillető juttatás

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatást meghaladóan részesíti juttatásban a tagokat (nem munkavállalók), a minimálbér havi 50%-át meghaladó rész után ki és hogyan adózik, és kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tagnál. A tagot a juttatás értéke alapján 15 százalék személyi jövedelemadó, a szövetkezetet pedig 22 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelné. Azonban ez a szabály változik a 2017. 06. 13-án elfogadott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott étterem reggeliszolgáltatásának áfája

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő hotelünk éttermét bérbe adtuk. A hotelszoba ára magában foglalja a reggeli költségét is, ezt a szolgáltatást is az éttermet bérlő cég biztosítja. A reggeli költségét havonta két alkalommal, összesítve kiszámlázza részünkre. Az éttermet üzemeltető cég milyen áfakulccsal számlázhatja ki a reggeli költségét a hotel részére, illetve a hotel milyen áfakulccsal számlázhatja ki ezt a szállóvendégek felé?
Részlet a válaszából: […] ...kérjen, akkor az az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a f ő szolgáltatás, vagyis a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként beépül annak adóalapjába. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben a szállodának a reggelit a f ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautóadó könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégautóadót 2017-ben? A megfizetett gépjárműadót le lehet-e vonni a fizetendő cégautóadóból?
Részlet a válaszából: […] ...– mint helyi adót – az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, az önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások között.A Gjt. 17/F. §-a szerint a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...(ez a kérdés szerint 300-200 = 100 egység). Ez esetben kell levonni a teljes osztalékot terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Hazautazás, munkába járás

Kérdés: Egy kft. közúti áruszállítással foglalkozik, többségében külföldön. A sofőrök kb. kéthetente mennek haza. Munkába járásnak számít-e, ha a cég telephelyéről hazamegy és vissza a dolgozó? Ha munkába járásnak számít, kell-e a 9 Ft-os költségtérítést fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősül a hazautazás is. Az említett Korm. rendelet szerint a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...időlegesen felmentést adott az új, szűkebb tartalmú jogdíjfogalom alkalmazása alól.A Htv. 51/B. §-a (2) bekezdése szerint, ha az iparűzési adó alanya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)–(30)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet számításba vétele

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...de annak a Ptk. szerinti következményei eltérnek a tulajdonosi kölcsöntől, elsősorban a kamat, a visszafizetés vonatkozásában.A telket áruként csak akkor lehet kimutatni, ha azt eladási céllal vásárolták. Ez a kérdésből nem derül ki.A kérdésből arra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a főszabály szerint – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:
1
104
105
106
364