3660 talált állásfoglalás az áru kifejezésre

Kérdés: Társaságunk – többek között – ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?

Kérdés: A 13. havi béreket/jutalmakat/bónuszokat társaságunk eddig úgy könyvelte, hogy tartozik a bérköltség/bérjárulék és követel a passzív időbeli elhatárolás (T54-56 K48). 2023. 01. 01-től a társaság kivás lett, így nincs kapcsolódó bérjárulék, amit elhatároljunk. Viszont mi a helyzet a 13. havi bérek/jutalmak/bónuszok alapján fizetendő kivával? Azt is el kell határolni?

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 – K 58, majd a T 8 – K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?