3633 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.

Kérdés: A helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz a kkv-k számára. Ugyanakkor nem világos, hogy a KKV törvényben említett mely szabályokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy egy cég kkv-nak számít-e. Konkrétan, alkalmazni kell-e a KKV törvényben szereplő összeszámítási szabályokat a kapcsolt vállalkozások, partnervállalkozások esetén?

Kérdés: Olvastam a 2005. februári, valamint a 2016. februári válaszokat a praxisjog vásárlásával kapcsolatban. Én 2021-re vonatkozóan szeretnék kérdezni. 2021-ben alakult egy egészségügyi betéti társaság. A bt. beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól. Úgy értelmezem, ha magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása. Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el? A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt. beltagként működne, hanem egyéni vállalkozóként?

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?

Kérdés: Külkereskedelemmel foglalkozó cégünk egy új, ingyenes szolgáltatás bevezetésén gondolkodik. A szolgáltatás lényege, hogy bizonyos termékkör esetén a vásárlók a tesztelés lehetőségével élhetnek a vásárlás előtt, hogy el tudják dönteni, megfelelő-e a termék számukra. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy amikor a vásárló elviszi tesztelésre a terméket, akkor zároljuk a termék árát a bankszámláján, 10 napig tesztelheti, majd 10 nap elteltével feloldjuk a zárolást vagy azért, mert meg szeretné vásárolni a terméket, vagy pedig azért, mert nem, és visszajár neki a zárolt összeg. A tesztelésben részt vevő termékek esetén mikor kell elszámolnunk az árbevételt, mikor járunk el helyesen? Már akkor, amikor elviszi a terméket a vásárló, kvázi egy halasztott fizetésű tranzakcióként kezelve, majd visszáruzva, ha esetleg mégsem szeretné megvásárolni? Vagy csak akkor könyvelhetünk árbevételt, amikor a tesztelési periódus véget ért, és a vevő a termék megvásárlása mellett dönt?

Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?

Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
– A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
– Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
– Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?

Kérdés: A kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője részére 2021-ben a társaság tulajdonosa 2 havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyott jóvá és fizetett ki. A 2021. évben jóváhagyott és kifizetett jutalom a 2019. évi üzleti év gazdálkodására tekintettel került megállapításra, jóval a 2019. évi üzleti év beszámolójának elfogadását követően. Melyik üzleti évben kell elszámolni költségként a jutalom és a munkáltatói cégterhek összegét? A 2021. üzleti évben kell elszámolni, esetleg elhatárolással 2020. évre? Illetve, ha jelentős összegűnek minősülnek a felmerült költségek, a 2019. üzleti év beszámolóját kell korrigálni a 2020. évről beadott beszámolóban a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások oszlopban?