Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott továbbszámlázás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Továbbszámlázás teljesítési időpontja

Kérdés: Kft. irodaházat vásárolt. A folyamatos üzemeltetés érdekében az első hónapban lesznek olyan számlák, amik még az eladó kft. nevére jönnek, és azokat átszámlázza. Milyen teljesítési dátummal kell helyesen kiállítani egy egyszeri villanyszerelési számlát, valamint egy általa még folyamatban levő őrzés-védés számláját, aminek a valódi teljesítése 07. 01.-07. 31. időszak, de az őrző-védő cég számláján a számla kelte 08. 10., a fizetési határidő és a teljesítés 09. 01. (folyamatos teljesítés)?
Részlet a válaszból: […]§ (1) bekezdése alapján a teljesítést annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, vagyis amikor az polgári jogi értelemben is teljesítésre kerül (a felek megállapodása szerinti szolgáltatást a kötelezett szerződésszerűen elvégzi). Ebből következően a továbbszámlázott villanyszerelési szolgáltatás teljesítési időpontja az eredeti teljesítéssel (amilyen időpontnak a villanyszerelő számláján is szerepelnie kellett) egyezik meg.2. Más a helyzet az őrzés-védelmi szolgáltatás esetében. Erről ugyanis a felek időszaki elszámolásban állapodtak meg, amire speciális teljesítési időpont szabályok vonatkoznak. Az Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja szerint teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Mivel jelen esetben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, ezért a teljesítés időpontja az ellenérték fizetési határideje. Ennek a számlának a teljesítési határideje tehát az lesz, ami az eredeti megrendelő (régi tulajdonos) és a vevő kft. közti megállapodásban fizetési határidőként a felek meghatároztak. Ha ez az időpont későbbi lenne, mint az elszámolási időszak utolsó napjától (július[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8650
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszból: […]attól, hogy a valóságban nyújtja-e, illetve egyáltalán képes-e nyújtani. Az ügyletet az Áfa-tv. alkalmazásában két szolgáltatásként kell kezelni, melyek közül az egyik az adóalany és a megrendelője, míg a másik az adóalany és a szolgáltatás tényleges nyújtója között jön létre.Feltételezzük, hogy a cég és a családtagok között a mobiltelefon- és internetszolgáltatás nyújtásán kívül más szolgáltatás nem valósul meg, így ezek önálló és nem máshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásként jelennek meg. Amennyiben a telefon- és internetszolgáltatások továbbszámlázása önálló ügyletként történik, akkor a szolgáltatások továbbszámlázása során az adott szolgáltatásra előírt adómértéket kell alkalmazni. Ha az adott kedvezményes adókulcs alkalmazásának egyéb, az Áfa-tv.-ben rögzített feltétele is van (például közszolgáltatónak kell lennie, vagy külön jogszabályi engedéllyel kell rendelkeznie), akkor a kedvezményes adókulcs alkalmazásához azt is teljesíteni kell, amely a továbbszámlázás esetére is igaz. Az Áfa-tv. 259. § 7/B. pontja definiálja az internet-hozzáférési szolgáltatást, azonban nem támaszt olyan személyi vagy egyéb feltételeket (mint például a távhőszolgáltatás kapcsán előírt rendelkezések), amelyek a kérdéses esetben kizárnák az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazását a szolgáltatás Áfa-tv. 15. §-a szerinti továbbnyújtásakor. Az Áfa-tv. 259. § 7/B. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás ezért az Áfa-tv. 82. § (2) bekezdésének és a 3. számú melléklet II. rész 4. pontjának együttes olvasata alapján 5% adómérték alá tartozik, tehát annak továbbszámlázásakor 5%-os; a telefonszolgáltatás esetén - kedvezményes kulcs hiányában - 27%-os adómértéket kell alkalmazni.A továbbszámlázás okán meg kell még említeni, hogy habár főszabály szerint - az Áfa-tv. 124. § (3) bekezdése értelmében - nem vonható le a vezetékes telefonszolgáltatást (TESZOR15 61.10.11, 61.10.12), a vezeték nélküli telefonszolgáltatást (TESZOR15 61.20.12, 61.20.13, 61.20.14-ből), illetve az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú szolgáltatást (TESZOR15 61.10.49-ből, 61.20.49-ből, 61.90.10-ből) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30%-a, levonhatóvá válik azonban akkor, ha az ilyen szolgáltatások igénybevétele fejében járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8411

3. találat: Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt - a társasház éves adatai alapján - anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.
Részlet a válaszból: […]adminisztrációra, az esetleges őrzési költségekre és hasonlókra. Véleményünk továbbra is az, hogy ezek fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia, vagy külön tételben számláznia kell a bérlők felé, és akkor is árbevétel lesz a tulajdonosnál.A közüzemi szolgáltatások nagy része energiaköltség. Ebben egyetértünk, ha ezt a tulajdonos továbbszámlázza, akkor vízdíjat, gázdíjat, áramdíjat kell, hogy számlázzon (amit ugyan a szakma széles köre a közüzemi szolgáltatás jellegéből adódóan közvetített szolgáltatásnak tekint, pedig termékek ellenértéke kerül számlázásra!), a bejövő számlák szerinti összegeket pedig anyagköltségként számolja el a közvetítő. (A közvetített szolgáltatás bekerülési értéke ugyanúgy csökkenti az iparűzési adó alapját, mint az anyagköltség.)A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7108
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Építményadó, biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: Ügyfelünk ingatlanokat ad bérbe (lakás, üzlethelyiség). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy az ingatlan után fizetett építményadót, biztosítási díjat a bérbeadó áthárítja a bérbevevőnek. Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számlázza tovább az építményadót, biztosítási díjat a bérbevevőre, mely osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbe­adás áfarendszerbeli megítélését?
Részlet a válaszból: […]biztosítási díj gyakorlatilag a bérletidíj-kalkuláció egyik meghatározó része, és mint ilyen, a szolgáltatásnyújtás adóalapjának a része, azzal, hogy a bérbeadónál a továbbszámlázott összeg árbevétel+a bérleti díj szerint fizetendő áfa, a bérlőnél
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6684
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Alanyi adómentesség iskolai étkeztetés továbbszámlázásakor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola étkezteti a diákokat, és külső konyháról vásárolja az ételt számla ellenében. Az iskola továbbszámlázza a szülőknek 100%-os, 50%-os áron, illetve térítésmentesen. Ha a 6 millió forintot meghaladja a szülők felé kiállított számla értéke, be kell-e jelentkezni az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszból: […]szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének i) pontja]. Ez tehát azt jelenti, hogy az adómentesség kiterjed magára az óvodai, diákotthoni, kollégiumi ellátásra, viszont nem terjed ki az étkeztetésre, ha annak ellenértéke külön térítendő meg. Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintos felső értékhatárt.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be - többek között - a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték (Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6664

6. találat: Bérlőt terhelő költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kft. saját üzlethelyiséggel rendelkezik az egyik bevásárlóközpontban. Az üzlethelyiségben nem ő tevékenykedik, hanem bérbe adta azt bérleti díj fejében. A bevásárlóközpont az üzlettel kapcsolatos üzemeltetési, marketing-, energiadíjat közvetlenül a kft.-nek (a bérbeadónak) számlázza, amely költségeket azonnal, változatlan formában továbbszámlázza a bérbevevőnek. Helyesen értelmezi-e a kft., hogy egyszerre igénybevevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és ezt alvállalkozói szolgáltatásként könyveli? A kimenő számlán szerepel az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz".
Részlet a válaszból: […]még az is kell, hogy a kft.-nek a bérlőjével olyan megállapodása van, amely szerint a bérlő hozzájárult ahhoz, a kft. a felé számlázott üzemeltetési, marketing-, energiadíjat egy az egyben továbbszámlázza, a továbbszámlázott összeget a bevásárlóközpont által részletezetten tartalmazza a kft. számlája. Ez dokumentálja, hogy a kft. igénybevevője és nyújtója a szolgáltatásnak. A kft. számláján pedig azt kell feltüntetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6235
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Gyermekélelmezés számlázása, továbbszámlázása

Kérdés: 2013. 07. 01-től a részvénytársaság által alapított nonprofit társaság (óvoda) alapító okiratában gyermekélelmezés is szerepel. Külsős cég szállítja a gyermekek részére az élelmet. A szállító által számlázott készétel-szolgáltatás, illetve az alapító felé történő kiszámlázás mely főkönyvi számlákon szerepeljen?
Részlet a válaszból: […]számlázás nélkül - az egyéb bevételek között, mint támogatást, a tényleges folyósításkor (átutaláskor) kell elszámolni.A külső cég által számlázott készétel-szolgáltatást, ha a szülők étkezési hozzájárulást nem fizetnek, a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni. Amennyiben a szülők étkezési hozzájárulást fizetnek, az annak megfelelő, az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6034
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?
Részlet a válaszból: […]álláspontja a mérvadó. Szerintünk az áramszolgáltatónak kell a fogyasztó felé számláznia, nem iktatható közbe a kft. mint aláram-szolgáltató. Ha mégis, akkor a bt. áramfogyasztását a kft. egy az egyben számlázhatja tovább a bt.-nek, a számlán feltüntetve, hogy közvetített szolgáltatás a számlázott teljes összeg. Az áramszolgáltató által számlázott összegre a kft. nem számíthat fel hálózat-fenntartási költséget.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4840

9. találat: Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszból: […]megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordításai között a bevallott összegben elszámolnia. Az építményadó nem egyfajta, sajátos tevékenység ellenértéke, így annak a továbbszámlázása, a továbbszámlázott összegnek az árbevételkénti elszámolása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert nem adóköteles termékértékesítés, nem adóköteles szolgáltatásnyújtás, amit áfával növelten számlázni kell. Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónak megfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért, akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának, illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak a módosításával teheti meg. Ha nem így járnak el, akkor az építményadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4218
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Telefonszámla továbbszámlázása külföldre

Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?
Részlet a válaszból: […]által így igénybe vett szolgáltatás teljesítési helye tehát nem Magyarország, ezért a szolgáltatásra nem lehet magyar áfát felszámítani. (A szlovák cég a szlovákiai áfaszabályok szerint rendezi az adókötelezettséget.) A 32. § (2) bekezdése alapján a magyar céget a másik tagállam területén teljesített szolgáltatása után is megilleti az adólevonási jog, természetesen csak olyan mértékben, amilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3382
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést