Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott árverés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Árverésen vásárolt termékek számlázása

Kérdés: Társaságunk egy másik kölcsöntartozás miatt végrehajtás alá vont cégtől (az adós cég áfaalany) árverésen több terméket vásárolt, amiről egy árverési jegyzőkönyvet kapott. A megvásárolt termékek árverési 3.045.000 Ft összegű vételárát kifizettük. Többször kértük a tulajdonos (adós) céget és a végrehajtót is, hogy adják át a megvásárolt termékeket, de különböző kifogások miatt ez a mai napig nem történt meg. Tehát a megvásárolt és kifizetett termékeket nem kaptuk meg. Kértük a céget, hogy a megvásárolt termékekről állítsanak ki számlát, de ettől elzárkóztak, nem számláznak. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy az árverés során megvásárolt termékekről a végrehajtás alá vont adós társaságnak van-e számlakiállítási kötelezettsége? Jogosan kérjük-e a kifizetett összegről a számla kiállítását? Amennyiben az adós cég kötelezett számla kiállítására a megvásárolt termékről, normál áfakulcs szerinti számlát (ez esetben a vételár bruttó összeg), vagy a fordított adózás szabályai szerint kell számlát kiállítania?
Részlet a válaszból: […]termékekről akkor kell az adós (a termékeket átadó) cégnek a számlát kiállítania, ha a teljesítés megtörtént, azaz a megvásárolt terméket a vevő átvette. Ez az Áfa-tv. 159. és 163. §-a elő­írásaiból egyértelműen következik. A számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés szabályait az Áfa-tv. 165. §-a tartalmazza. Ezen előírásokból sem következik az, hogy az árverésen megvásárolt termékeket nem kell számlázni.Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, amelyben - többek között - fel kell tüntetni az elárverezett ingóság megnevezését, becsértékét és az árverési vételárat, továbbá az árverési vevő nevét. Az árverési jegyzőkönyv eredeti példányát az árverés befejezésekor át kell adni az árverési vevőnek, a jelen lévő adósnak, a behajtást kérőnek.A hivatkozott törvényben nincs utalás arra, hogy kell-e, illetve mikor kell számlázni, mikor kell a megvásárolt termékeket az árverési vevőnek átadni. Nyilvánvaló tehát, hogy számlázás vonatkozásában az Áfa-tv. és az Szt. előírásait, az adásvétel vonatkozásában pedig a Ptk. szabályait kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8286
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]külön törvény, a 2017. évi CLIII. törvény rendelkezik. Ezen törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és abban feltünteti legalább:- az eljáró végrehajtó nevét;- a jogosultak (jelen esetben az adóhatóság) követeléseinek a jogcímét és összegét;- az adós (a kérdező cég), a jelen lévő más érdekelt esetleges kérelmét, észrevételét;- az elárverezett ingóság (személygépkocsi, áru) megnevezését, becsértékét és az árverési vételárat, és- az árverési vevő nevét, nem természetes személy árverési vevő esetében a szervezet megnevezését és székhelyét.A kérdező cég az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet kap, amely jegyzőkönyv tartalmazza a vevő cég, a vevő magánszemély adatait is. Ebből már következik az adós cég feladata. Mivel az árverés az értékesítés sajátos formája, a kérdező cég feladata az, hogy az elárverezett termékekről vevőnként az áfa felszámításával számlát állítson ki (adott az árverési vételár is). A vevőnként számlázott áfa nélküli ellenértéket, ha áruról van szó, az értékesítés árbevételeként, ha személygépkocsiról van szó, egyéb bevételként kell elszámolni, a felszámított áfát pedig fizetendő áfaként kell bevallani. (Könyvelési tételek: T 311 - K 91-92, 467, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7888
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]értékesítés (az árverés) időpontjában;- az árverési vételárat (az előlegként már megfizetett, általában az árverést követő, maximum 30 napon belül megfizetendő összeget);- az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, adószámát, székhelyét;- a végrehajtó és az árverési vevő aláírását;- az árverés tárgyáról készült kép- és hangfelvételt stb.A kérdező cégnek az árverési jegyzőkönyv alapján a vételárat beruházásként kell könyvelnie a szállítóval (ez esetben a Végrehajtó Irodával) szemben. Ha a használt lakóingatlanok üresek (a tulajdonosok vagy bérlők abban nem laknak);- és azokat a társaság saját maga akarja hasznosítani, és ehhez karbantartási, felújítási munkákat nem kell végezni, akkor a használatbavételkor a beruházási számláról át kell vezetni az épületek közé, azaz aktiválni kell (saját hasznosítás az is, ha a lakóingatlanokat bérbeadás útján kívánja hasznosítani);- és azokat a társaság (későbbi) eladás céljából vásárolta meg, akkor ezen ingatlan bekerülési értékét át kell vezetni az áruk közé, amikor majd értékesíti, az eladási árat árbevételként, a bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatnia;- és azokat a társaság saját maga akarja hasznosítani, de ahhoz különböző karbantartási, esetleg felújítási munkákat kell elvégezni, akkor ezen munkák költségeivel az ingatlan bekerülési értékét növelni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7817
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Értékesítés árverésen

Kérdés: A hitelintézet - zálogjogával élve - végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszból: […]nem lakóingatlanról van szó, így az adós kft.-nek 25 százalékos áfát az általa kiállított számlán, a 35 millió forintra kell felszámítania. A leírtakból következik, hogy az adós kft.-nek kell az árverés útján történt értékesítés esetén is a számlát kiállítania a vevő kft. nevére és címére. Az adós kft. a számla alapján könyveli az ellenértéket (a 35 millió forintot) - mivel tárgyi eszköz értékesítéséről van szó - egyéb bevételként, a felszámított áfát fizetendő áfaként a vevővel szemben (T 311 - K 961, 467). A vevő kft. az adós kft. számlája alapján könyveli a beruházást (az ingatlanbeszerzést) és az előzetesen felszámított áfát a szállítóval szemben (T 161, 466 - K 455). Mivel a hitelintézettel szembeni tartozás rendezése érdekében történt az ingatlan értékesítése árverés útján, a vevő kft. az áfával növelt vételárból 20 millió forintot a hitelintézetnek utal át (T 455 - K 384), az adós kft.-vel szembeni kötelezettsége fennmaradó részét (15 millió forintot és a 35 millió forint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2071
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Árverésen vásárolt eszközök bizonylata

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
Részlet a válaszból: […]az árverési jegyzőkönyv is. Nem megfelelő bizonylat azonban az ellenérték kifizetéséhez a vásárlás értékéről kiállított nyugta. Az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen az adós szövetkezet eszközeit értékesítették. Az árverési vétel hatályával az értékesítés megtörtént, az értékesítésről pedig mind az Szt., mind az Áfa-tv. előírásai alapján számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Az adóst tehát áfafizetési kötelezettség is terheli, természetesen a vevőt pedig - ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak - az áfalevonási jog illeti meg. A nyugta alapján az áfa nem vonható le, ahhoz is szükséges a számla. Amennyiben az árverésen értékesített eszközökről az adós a számlát nem állítja ki, akkor megsérti az Szt. 165. §-ának előírásait, továbbá nem tesz eleget az Áfa-tv. 16. §-ában előírt adófizetési kötelezettségének, az Áfa-tv. 43. §-a szerinti számlaadási kötelezettségének. Mit tehet a vevő? Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1917
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]nem pénzben kapja meg, a vevő a vele szemben fennálló kötelezettség beszámításával rendezi. (Ez utóbbi - jelen esetben - ugyan közvetve valósul meg, mert a vevő fizet, de azt az egyszeres könyvvitelt vezető bt. nem kapja meg, az adóhatóság elvonja a kötelezettség fejében.) Mivel az adott esetben, az árverési vétel hatályával értékesítés történt, az értékesítésről számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Ha nem értékesítés lenne, akkor is meg kellene fizetni az áfát, mert a bt. az árveréssel értékesített eszközeit az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja [Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Az árverési vétel hatályával értékesített pénztárgép nettó értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni, az eredménylevezetésben a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között kell szerepeltetni. Az így értékesített árukészlet-csökkenést (ha az áruszállítókat már kiegyenlítették) a kifizetett, vásárolt készletek állományváltozásaként az eredménylevezetésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1476
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó - árverés nélkül, de - árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál - a végrehajtó közreműködése miatt - egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszból: […]illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál kimutatott kötelezettség összevezetése jelzi, hogy az eszközök átadása a hitelezőnek a tartozás fejében történt. (A kérdésben szereplő számok alapján az adósnak 14 millió forintos tartozása még fennmarad, ha ezt a hitelező nem engedi el. Ha elengedi, tovább nő az ügylet kapcsán kimutatott nyeresége.) A leírtakból következően a hitelezőnél az átvett eszközöket 178 millió forintos összegben kell állományba venni a számla alapján. Ebből adódó kötelezettségét az adóssal szembeni követelésével összevezetve, a fennmaradó követelés összege 14 millió forint. A számviteli elszámolás ezen módja az ügylethez kapcsolódóan az eredményt nem terheli. (Legfeljebb az, ha a fennmaradt 14 millió forintos követelését elengedik.) Amennyiben külön ügyletként kezeljük az eszközök átadását, illetve a beszámítást, azt is kell valamilyen formában könyvelni. Ha az eszközátadást nem értékesítésként számolják el, akkor a könyvekből a térítés nélküli átadás szabályaival kell kivezetni az adósnál, és a térítés nélküli átvétel előírásainak alkalmazásával kell állományba venni a hitelezőnél. (Az adott esetben 55 millió forint összegben a rendkívüli bevételekkel szemben, amit időbelileg el kell határolni.) A követelés, illetve a kötelezettség csökkentése az átadott-átvett eszközök becsült értékével azt jelenti, hogy a hitelező a beszámított összegben elengedte követelését, és ezzel elengedte az adós tartozását. Az elengedett követelést 178 millió forintos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1400

8. találat: Árverésre bocsátott eszközök elszámolása

Kérdés: Az APEH, végrehajtási jogával élve, az épületet árverésre bocsátotta. Hogyan kell ezt a kettős könyvvitelben elszámolni?
Részlet a válaszból: […]épület árverésre bocsátása önmagában még nem jelenti azt, hogy van olyan gazdasági esemény, amelyet könyvelni kell. Ha az árverés eredménnyel jár, az ingatlan adásvételének érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést írásba foglalják. A szerződésben kell rögzíteni a vételárat (az árverésen elért árat), az ellenérték megfizetésének módját és feltételeit is. Így azt is, hogy a vevő az épület tulajdonjogát mikor szerzi meg, illetve az ingatlant mikor veheti birtokba, az ellenértéket kinek és mikor fizesse meg. (Az adott esetben kinek a nevében és milyen összeget fizessen az APEH-nak, illetve az épület tulajdonosának.) Az árverésre bocsátott és eladott épület árverésen elért - szerződésben rögzített - eladási (fizetendő általános forgalmi adót is tartalmazó) áráról a birtokbaadáskor az eladónak (akinek, amely szervezetnek az épületét árverésre bocsátották) számlát kell kiállítania, és a számla alapján az épület értékesítését az általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 298
Kapcsolódó tárgyszavak: ,