Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan nyilvántartásba vételénél alapvetően abból kell kiindulni, hogy az ingatlanvásárlással mi volt a társaság célja. A kérdés szerint: a saját célra történő használat. Ezért helyes, hogy a megvásárolt ingatlant a beruházási számlán mutatják ki. Az aktiválás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Árverésen vásárolt termékek számlázása

Kérdés: Társaságunk egy másik kölcsöntartozás miatt végrehajtás alá vont cégtől (az adós cég áfaalany) árverésen több terméket vásárolt, amiről egy árverési jegyzőkönyvet kapott. A megvásárolt termékek árverési 3.045.000 Ft összegű vételárát kifizettük. Többször kértük a tulajdonos (adós) céget és a végrehajtót is, hogy adják át a megvásárolt termékeket, de különböző kifogások miatt ez a mai napig nem történt meg. Tehát a megvásárolt és kifizetett termékeket nem kaptuk meg. Kértük a céget, hogy a megvásárolt termékekről állítsanak ki számlát, de ettől elzárkóztak, nem számláznak. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy az árverés során megvásárolt termékekről a végrehajtás alá vont adós társaságnak van-e számlakiállítási kötelezettsége? Jogosan kérjük-e a kifizetett összegről a számla kiállítását? Amennyiben az adós cég kötelezett számla kiállítására a megvásárolt termékről, normál áfakulcs szerinti számlát (ez esetben a vételár bruttó összeg), vagy a fordított adózás szabályai szerint kell számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés akár két kérdés is lehetne, mivel a kérdés első fele arról szól, hogy a megvásárolt termékek árverési vételárát kifizették, de a termékeket nem kapták meg. A másik fele pedig arról szól, hogyan kell az árverésen megvásárolt termékeket számlázni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja.A műtárgyak, a festmények áfabeli adóztatásának különös szabályait, amelyek elsősorban a viszonteladókra, a nyilvános árverés szervezőjére vonatkoznak, az Áfa-tv. 203-233. §-ai tartalmazzák. A kérdés szerinti esetben ezek a szabályok a műtárgyak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...NAV által lefoglalt személygépkocsi, árukészlet árverés útján történő értékesítésének esetében, ha az értékesítés december 31-ig nem történt meg, számviteli feladat a lefoglalt eszközök várható piaci értékének meghatározása, annak összevetése a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti lakóingatlan vásárlása esetén is – főszabályként – ugyanúgy kell eljárni, mint bármilyen más eszköz beszerzése esetén.Az árverés valójában kényszerértékesítés, ahol nem a tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda (de lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Vásárolt követelés ellenében kapott ingatlan

Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeget és az abban bekövetkezett változásokat is.A követelés miatti tartozás végrehajtása során, a végrehajtási árverést követően a követelés ellenében átvett ingatlant (külön a telek, külön az épület értékét) a végrehajtó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...200 millió forint, és függetlenül attól, hogy milyen a követelés összetétele, mennyi abból a tőke, illetve a kamat összege.Az árveréssel kapcsolatos díjakat – ismereteink szerint – annak kell rendeznie, aki az árverési eljárást kezdeményezi, ez pedig – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Bányaszolgalmi jog elszámolása

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-ának(3) és (4) bekezdése alapján az ingatlan használatát akadályozó bányászatilétesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése – beleértve az üzemeltetésmegszüntetésével járó tevékenységet is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...jog megnyílta előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közösértékesítésében.Az adott esetben is ez javasolható. (Lehet még árverésszervezésével, illetve egyszerűsített végrehajtási értékesítés keretében is!)Ha a közös értékesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Viszonteladói tevékenység áfája

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Részlet a válaszából: […] ...inputáfa az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdéseszerint osztandó meg levonható és le nem vonható részre.A társaságnak az adóhatósági árverés során vásároltszemélygépkocsikról csak akkor kell számlát kapnia, ha azok értékesítője (azadós) áfaalanynak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
1
2
3