Keresés eredménye

6 találat a megadott árverés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Ingatlanvásárlás árverésen
Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]adószámát, székhelyét;- a végrehajtó és az árverési vevő aláírását;- az árverés tárgyáról készült kép- és hangfelvételt stb.A kérdező cégnek az árverési jegyzőkönyv alapján a vételárat beruházásként kell könyvelnie a szállítóval (ez esetben a Végrehajtó Irodával) szemben. Ha a használt lakóingatlanok üresek (a tulajdonosok vagy bérlők abban nem laknak);- és azokat a társaság saját maga akarja hasznosítani, és ehhez karbantartási, felújítási munkákat nem kell végezni, akkor a használatbavételkor a beruházási számláról át kell vezetni az épületek közé, azaz aktiválni kell (saját hasznosítás az is, ha a lakóingatlanokat bérbeadás útján kívánja hasznosítani);- és azokat a társaság (későbbi) eladás céljából vásárolta meg, akkor ezen ingatlan bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7817
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Értékesítés árverésen
Kérdés: A hitelintézet - zálogjogával élve - végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszból: […]hogy az adós kft.-nek kell az árverés útján történt értékesítés esetén is a számlát kiállítania a vevő kft. nevére és címére. Az adós kft. a számla alapján könyveli az ellenértéket (a 35 millió forintot) - mivel tárgyi eszköz értékesítéséről van szó - egyéb bevételként, a felszámított áfát fizetendő áfaként a vevővel szemben (T 311 - K 961, 467). A vevő kft. az adós kft. számlája alapján könyveli a beruházást (az ingatlanbeszerzést) és az előzetesen felszámított áfát a szállítóval szemben (T 161, 466 - K 455). Mivel a hitelintézettel szembeni tartozás rendezése érdekében történt az ingatlan értékesítése árverés útján, a vevő kft. az áfával növelt vételárból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2071
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Árverésen vásárolt eszközök bizonylata
Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
Részlet a válaszból: […]Osztálya által megtartott árverésen az adós szövetkezet eszközeit értékesítették. Az árverési vétel hatályával az értékesítés megtörtént, az értékesítésről pedig mind az Szt., mind az Áfa-tv. előírásai alapján számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Az adóst tehát áfafizetési kötelezettség is terheli, természetesen a vevőt pedig - ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak - az áfalevonási jog illeti meg. A nyugta alapján az áfa nem vonható le, ahhoz is szükséges a számla. Amennyiben az árverésen értékesített eszközökről az adós a számlát nem állítja ki, akkor megsérti az Szt. 165. §-ának előírásait, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1917
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Árverési vétellel történő értékesítés
Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]azt az egyszeres könyvvitelt vezető bt. nem kapja meg, az adóhatóság elvonja a kötelezettség fejében.) Mivel az adott esetben, az árverési vétel hatályával értékesítés történt, az értékesítésről számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Ha nem értékesítés lenne, akkor is meg kellene fizetni az áfát, mert a bt. az árveréssel értékesített eszközeit az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja [Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Az árverési vétel hatályával értékesített pénztárgép nettó értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni, az eredménylevezetésben a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között kell szerepeltetni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1476
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel
Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó - árverés nélkül, de - árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál - a végrehajtó közreműködése miatt - egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszból: […]összevezetése jelzi, hogy az eszközök átadása a hitelezőnek a tartozás fejében történt. (A kérdésben szereplő számok alapján az adósnak 14 millió forintos tartozása még fennmarad, ha ezt a hitelező nem engedi el. Ha elengedi, tovább nő az ügylet kapcsán kimutatott nyeresége.) A leírtakból következően a hitelezőnél az átvett eszközöket 178 millió forintos összegben kell állományba venni a számla alapján. Ebből adódó kötelezettségét az adóssal szembeni követelésével összevezetve, a fennmaradó követelés összege 14 millió forint. A számviteli elszámolás ezen módja az ügylethez kapcsolódóan az eredményt nem terheli. (Legfeljebb az, ha a fennmaradt 14 millió forintos követelését elengedik.) Amennyiben külön ügyletként kezeljük az eszközök átadását, illetve a beszámítást,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1400
6. találat: Árverésre bocsátott eszközök elszámolása
Kérdés: Az APEH, végrehajtási jogával élve, az épületet árverésre bocsátotta. Hogyan kell ezt a kettős könyvvitelben elszámolni?
Részlet a válaszból: […]adásvételének érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést írásba foglalják. A szerződésben kell rögzíteni a vételárat (az árverésen elért árat), az ellenérték megfizetésének módját és feltételeit is. Így azt is, hogy a vevő az épület tulajdonjogát mikor szerzi meg, illetve az ingatlant mikor veheti birtokba, az ellenértéket kinek és mikor fizesse meg. (Az adott esetben kinek a nevében és milyen összeget fizessen az APEH-nak, illetve az épület tulajdonosának.) Az árverésre bocsátott és eladott épület árverésen elért - szerződésben rögzített - eladási (fizetendő általános forgalmi adót is tartalmazó) áráról a birtokbaadáskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 298
Kapcsolódó tárgyszavak: ,