Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] A szakszerűtlenül megfogalmazott, bonyolult kérdést csak pontosítások és kiegészítések után lehet megválaszolni (a kiegészítésekkel a kérdésben leírtakat egyértelművé és szakszerűvé tenni).Csereszerződés esetén valójában két adásvétel történik, az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az a tulajdonos, amelyik az osztalékot – felvétel nélkül – egy másik kft.-be kívánja átvinni, valójában olyanról szeretne rendelkezni, ami nem is az övé!A "B" kft. könyveiben – osztalék címén – kimutatott kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Ingatlanértékesítés kötelezettségátvállalással

Kérdés: A társaság a tulajdonában álló ingatlanját értékesíti oly módon, hogy a vevő az ellenérték megfizetését a társaság kötelezettségének átvállalásával rendezi. Így az ingatlan új tulajdonosa rendezi a kötelezettséget annak jogosultja felé. Létezhet-e a Ptk. szerint ilyen megállapodás, illetve jól gondoljuk-e a könyvelendő tételt? Ez esetben az ingatlanértékesítésen realizálódik eredmény, nem pedig kötelezettség elengedése címen (hisz a kötelezettséget nem ingyen vállalják át)? Az ingatlan nettó értéke: 20 egység, ellenértéke: 100 egység; az átvállalt kötelezettség 100 egység. T 3 vevő – K 96 egyéb bevétel 100 egység; T 86 egyéb ráfordítás – K 12 ingatlan: 20 egység; T 4 kötelezettség – K 3 vevő: 100 egység.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:203. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz feltételezzük, hogy magánszemély tagról van szó, s a kilépése során, üzletrésze fejében ingatlanhoz jut, továbbá azt, hogy a kérdező az illetményadó alatt visszterhes vagyonátruházási illetéket ért.A rend kedvéért – a válasz előtt – meg kell jegyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től hatályos 19/C. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége folytatására az Evectv. szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193-6:201. §-a az engedményezésre, a Ptk. 6:203-6.207. §-ai a tartozásátvállalásra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek szerint engedményezésnél a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át – jellemzően – átruházásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell!Azzal, hogy a kft. az anyavállalattól kap 10 000 E Ft értékű üzletrészt, olyannak kell tekinteni, mintha a kft. a saját üzletrészét vásárolná vissza. A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] A tartozásátvállalás szabályait a Ptk. 6:203.-6:207. §-ai tartalmazzák. A tartozásátvállalás lényege: a kötelezett (az, aki tartozik) és a jogosult (a szállító, a szolgáltató, a hitelt, a kölcsönt nyújtó, az adóhatóság stb.) megállapodik egy harmadik személlyel (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
2
3
6