Befektetési jegyek értékelése a befektetési alap beolvadása esetén

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolják, valóban csak az analitikában kell a változást átvezetni, a "B" befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység lesz, annyi, mint az "A" befektetési jegyeké volt.A számviteli előírások szerint csak a befektetési jegyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy az értékpapírok értékébenbekövetkező értéknövekedést mindaddig könyvelni nem kell, amíg az értékpapírtbe nem váltják, illetve nem értékesítik.A kérdésben nincs utalás arra, hogy a megvásároltértékpapírokat a befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. a befektetési jegyeket nem nyílt végű, illetve zártvégű befektetési jegyek szerint csoportosítja, hanem megkülönbözteti– a határozott idejű befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegyet, amelyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közöttkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Befektetési jegyek értékelése

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 2. és 3. pontja alapján: ahatározott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni, a határozatlanfutamidejű befektetési alap által kibocsátottakat pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket (ideértve a meghatározott futamidejűbefektetési jegyeket is) – az általános számviteli előírások szerint -bekerülési értéken kell a könyvekbe felvenni. Ha a vételkori ár (a megfizetettellenérték) alacsonyabb volt, mint a névérték, akkor ezen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Értékpapír-eladás az arányosításnál

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
Részlet a válaszából: […] Az értékpapírok eladása (ideértve a befektetési jegyekértékesítését is) az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 8. pontja szerintiügyletnek minősül, így ezen ügyletek vonatkozásában is vizsgálandó az Áfa-tv.3. számú melléklet I. részének 2/d) pontja alapján, hogy az abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Befektetési jegy

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai tárgyi adómentesség alá tartoznak. A befektetési jegyek eladása, értékesítése is ebbe a körbe tartozik.Az áfa alapja – általában – a teljesítés ellenértéke. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, kamatnak minősül.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai között kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, ... továbbá a befektetési alapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.