Alapítvány vállalkozói bevétele

Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében felvetettekre a választ részben a Tao-tv., részben az Szt. adja meg. A Tao-tv. 6. számú mellékletének A) része szerint:Az alapítvány jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből a Tao-tv. alkalmazásában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy az értékpapírok értékébenbekövetkező értéknövekedést mindaddig könyvelni nem kell, amíg az értékpapírtbe nem váltják, illetve nem értékesítik.A kérdésben nincs utalás arra, hogy a megvásároltértékpapírokat a befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. a befektetési jegyeket nem nyílt végű, illetve zártvégű befektetési jegyek szerint csoportosítja, hanem megkülönbözteti– a határozott idejű befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegyet, amelyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közöttkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két megjegyzés. A kérdésben szereplőidőpontok alapján a válasz megkésve érkezik, így annak alapján a ténylegeskönyvelés helyességét csak ellenőrizni lehet. A probléma azonban általános, évközben is gyakran előfordul, hogy az értékesítés időpontjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Befektetési jegyek értékelése

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 2. és 3. pontja alapján: ahatározott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni, a határozatlanfutamidejű befektetési alap által kibocsátottakat pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt befektetési jegyeket az általános számviteli előírásoknakmegfelelően tényleges bekerülési értékükön (a kérdésben leírt esetben: 34 400 EFt összegben) kell állományba venni, és mindaddig ezen az értéken kimutatni,amíg azokat nem értékesítik, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket (ideértve a meghatározott futamidejűbefektetési jegyeket is) – az általános számviteli előírások szerint -bekerülési értéken kell a könyvekbe felvenni. Ha a vételkori ár (a megfizetettellenérték) alacsonyabb volt, mint a névérték, akkor ezen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Értékpapír-eladás az arányosításnál

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
Részlet a válaszából: […] Az értékpapírok eladása (ideértve a befektetési jegyekértékesítését is) az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 8. pontja szerintiügyletnek minősül, így ezen ügyletek vonatkozásában is vizsgálandó az Áfa-tv.3. számú melléklet I. részének 2/d) pontja alapján, hogy az abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Befektetési jegy

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai tárgyi adómentesség alá tartoznak. A befektetési jegyek eladása, értékesítése is ebbe a körbe tartozik.Az áfa alapja – általában – a teljesítés ellenértéke. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, kamatnak minősül.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai között kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.