Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott beltag tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszból: […]tisztséget munkaviszonyban, ha a társasági szerződés erről rendelkezik. Tehát ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell. Munkaviszony vonatkozásában általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15% személyijövedelemadó-előlegen túl,- a 10% nyugdíjjárulék,- a 3% pénzbeli egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7559
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Betéti társaság beltagja meghalt

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
Részlet a válaszból: […]elkészítéséhez a beltag halála napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső mérleget kell összeállítani az analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján (ez nem soron kívüli mérlegzárás, de) a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon, leltár alapján. Az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások azonban nem zárhatók le.Ha elkészült az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg, és a bt.-nek vannak olyan eszközei, amelyek piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéküket, akkor a társasági vagyonban indokolt a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét is számításba venni úgy, hogy a közbenső mérleget kiegészítve ezen különbözetekkel, vagyonmérleget állítanak össze. A közbenső mérleg, illetve a vagyonmérleg szerinti saját tőke egyenlő a társasági vagyonnal, amelynek 50 százaléka illeti meg az elhunyt beltag örökösét.Az elhunyt beltag örökösét azonban nemcsak a társasági vagyon meghatározott hányada (jelen esetben 50%-a) illeti meg, még mindazon összegek, amelyek az elhunyt tagnak a társasággal szembeni követelései. Ilyen lehet a beltag által adott tagi kölcsön, a ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalék, a ki nem fizetett munkabér, személyes közreműködésének az ellenértéke (az osztalékot, a munkabért terhelő adók és járulékok összegével csökkentett összegben).A hagyatéki tárgyalásra a leírtaknak megfelelő vagyonkimutatással indokolt menni.Az új Ptk. 3:149. §-a alapján a meghalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6801
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Betéti társaság beltagja külföldön

Kérdés: A bt. beltagja kiment Németországba dolgozni. Ott alapított egy kft.-t. Itthon a bt.-ben nincs tevékenysége, csak fizeti a beltag után a járulékokat. A bt. számlázhat-e a kft.-nek, ha megállapodást kötnek?
Részlet a válaszból: […]valószínűsége, hogy - Németországban kell saját maga után a személyi jövedelemadót, a tevékenysége után az egyéb adókat, járulékokat megfizetnie. A Németországban alapított társaság is csak az általa végzett tevékenységet számlázhatja. A beltag után fizetett járulékok nem minősíthetők a külföldi társaság tevékenysége körébe tartozónak.Megjegyzés:
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6638
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Beltag tagsági jogviszonyának felmondása

Kérdés: A bt. beltagja (férj) válás után a bíróság által megítélt összeggel tartozik. Eddig nem rendezte, most végrehajtás alá került. Neki nincs vagyona, az üzletrészét tekintve a feleség mint végrehajtást kérő a Vht. 132/A. §-ában foglalt jogával élve, az adós (a férj) helyett él a felmondás jogával. Így a Ptk. 3:150. §-a szerint a tagsági jogviszony megszűnése miatt a volt taggal a bt.-nek el kell számolnia. Az üzletrész értéke 90 ezer Ft. Ha ezt kifizeti, maradhat a bt. beltagja? Ha ez nem fedi le a tartozást, mit tehet ő? Mi lesz ezután a bt. sorsa? A kültag viszi a bt. ügyeit, amíg nem találnak új beltagot? A bt.-ben több eszköz van, folyamatban vannak MVH-támogatások, szerződések. Van-e lehetőség valamilyen jogorvoslatra? Milyen feltételekkel tudna a beltag továbbra is a bt.-ben maradni? A cég nem kíván megszűnni.
Részlet a válaszból: […]új Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése alapján az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képvisel a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell kifizetni a volt tagnak (a végrehajtónak) a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül.A beltagot (a végrehajtót) megillető társasági vagyon összegének megállapításához a beltag tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjával mint fordulónappal közbenső mérleget kell készíteni (azt indokolt könyvvizsgálóval ellenőriztetni), és a közbenső mérleg szerinti saját tőke összegének a beltag vagyoni hozzájárulásával arányos részét kell a volt tag helyett a végrehajtónak a fordulónapot követő három hónapon belül kiadni. (Ez valószínűleg több, mint a 90 ezer Ft.) A már folyamatban lévő végrehajtást felfüggeszteni jellemzően csak akkor lehet, ha az adós a bíróság által megítélt összeget, továbbá a végrehajtás költségeit megfizeti.Mivel a bt. volt beltagja ezt a tagsági jogviszonya megszűnése előtt nem tette meg, a később - saját zsebből - történő közvetlen megfizetése nem változtat azon a tényen, hogy ő már nem tag.A beltag hiányában a betéti társaság vezető tisztségviselője az új Ptk. 3:158. §-a alapján - átmenetileg - a kültag is lehet, ha megfelel a vezető tisztségviselővel szembeni követelményeknek. Véleményünk szerint a végrehajtási eljárás befejezése után, a volt beltagot megillető vagyonnak a végrehajtó részére történő átadását követően a volt beltag beléphet beltagként a betéti társaságba, ha legalább annyi vagyoni hozzájárulást teljesít, mint amennyit a tagsági jogviszonya megszűnésekor kivitt (pontosabban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6465
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Evás bt.-beltag halála - végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszból: […]alá. Ezzel az időponttal a bt.-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A kérdés adatai alapján az adott esetben ebben a nyitó mérlegben az eszközoldalon a bankszámlán lekötött betét fog szerepelni, a forrásoldalon a ki nem vett osztalék, amelyet eredménytartalékként kell kimutatni. Nem szól a kérdés arról, hogy a beltag, illetve a kültag teljesített-e vagyoni hozzájárulást, és ha igen, akkor milyen összegben (a cégjegyzékben vagyoni betétként milyen összegben szerepel). Ez nagyon lényeges, mert ha van ilyen, akkor a vagyoni betétnek megfelelő összeget a nyitó mérlegben jegyzett tőkeként kell kimutatni, emiatt az eredménytartalékba helyezhető összeg azzal csökken.A nyitó mérlegbe kerülő adatok teljeskörűségéért és valódiságáért a kijelölt végelszámoló tartozik felelősséggel.A nyitó mérleg elkészítésével a végelszámolás csak elkezdődik. A végelszámoló feladatát a Cégtörvény meghatározza. Ezek között az egyik legfontosabb a végelszámolás megindításának közzététele, a hitelezőknek szóló felhívás. Ha valóban csak a kérdés szerinti eszközzel, forrással rendelkezik a bt., akkor célszerű az egyszerűsített végelszámolást kezdeményezni. (Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a végelszámolás során a bt.-nek bevételei is és különféle költségei, ráfordításai lehetnek, amelyek eredményét már társasági adó terhelheti!)A végelszámolás befejezésekor el kell készíteni a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót, az adóbevallásokat, a vagyonfelosztási javaslatot, amely alapján kezdeményezni kell a bt. cégjegyzékéből való törlését. Ha a cégbíróság a bt.-t törölte a cégjegyzékből, akkor lehet a vagyont a beltag, illetve a kültag részére dokumentáltan kiadni.A vagyonfelosztási javaslatnak tartalmaznia kell többek között:- a beltag, illetve a kültag vagyoni hozzájárulásának összegét külön-külön, és az ezek fejében kiadandó eszközök (pénzeszközök) összegét, továbbá- az evás időszak - fentiek szerint ismertetett - eredménytartalékát, és az abból a társasági szerződés szerinti megosztásnak megfelelően a beltagot, illetve a kültagot megillető összeget (és annak pénzeszközét) és így tovább.Természetesen a beltag részére az őt megillető vagyon nem adható ki, hiszen meghalt. A hagyatéki leltárba kell azt beállítani, és a hagyatéki eljárás során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6446
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Elhunyt tag öröksége

Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
Részlet a válaszból: […]összegben, amelyet a tag a bt.-ből való kilépésekor ténylegesen megkaphatott volna. Az Szja-tv. 68. §-a alapján a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és az Eho-tv. alapján 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli, maximum 450 ezer forintig. (Nincs vállalkozásból kivont jövedelem, ha az örökös a bt. tagja lesz. De van örökség!)Mivel az örökös nem akar tag lenni, a vállalkozásból kivont jövedelemből megszerzett örökségénél nemcsak az a fontos, hogy milyen összegű az, hanem az is, hogy a bt. az örökséget pénzben fizeti ki, vagy egyéb, nem pénzbeli eszköz átadásával. Ez utóbbi esetben az örökségen belül el kell különíteni egymástól az örökség részét képező ingatlant, gépjárművet, pótkocsit, ingó eszközöket, illetve pénzeszközt.A kérdésből nem derül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6408
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?
Részlet a válaszból: […]pontja alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes. A lakáscélú munkáltatói támogatás a munkáltató által a munkavállalónak adott támogatás. Ehhez a bt.-beltag akkor juthat hozzá - az Szja-tv. mellékletében és a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott feltételek mellett -, ha a bt.-beltag munkavállaló. Ehhez viszont az szükséges, hogy a bt.-beltag és a betéti társaság (mint munkáltató) munkaviszonyba kerüljön.Az Mt. (a 2012. évi I. törvény) 32-35. §-ai alapján a munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A szerződésekkel (így a munkaszerződéssel) kapcsolatosan alapvető követelmény, hogy érvényességének feltétele annak aláírása, mivel a munkaszerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Nyilvánvaló, hogy a betéti társaság érvényes jognyilatkozatot nem tud adni. Az Mt. 20. §-a alapján a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét a munkáltatónak kell meghatároznia (nyilvánvalóan belső szabályzatában).Ki lehet a munkáltatói jogok gyakorlója, aki a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére jogosult? Egyértelmű, hogy a bt.-beltag, mint munkavállaló, egy személyben nem lehet munkáltató is. A bt. kültagja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6392
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Meghalt beltag kölcsöne

Kérdés: A betéti társaság beltagjának 2013-ban kölcsönt nyújtott. A kölcsönt kapó beltag 2014-ben meghalt. Normális esetben, ha a társaság elengedi a tag követelését, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A társaságot ezzel összefüggésben adó nem terheli. Kinek kell halál esetén az elengedett követelés után a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie? Az elhunyt özvegyének?
Részlet a válaszból: […]tárgyaláson érvényesítenie kell a nyújtott kölcsön miatti társasági követelést. A hagyatéki eljárás során kaphat a társaság választ arra, hogy követelését az örökhagyó örökrészéből ki lehet-e egyenlíteni és mikor, illetve ha nincs a meghalt beltagnak vagyona, a társaság követelésének
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6253
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Nyugdíjas beltag, mint a munkáltatói jogok gyakorlója

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)
Részlet a válaszból: […]többi taggal való különmegállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3819
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Beltag könyvvizsgálói képzésen

Kérdés: Betéti társaság beltagja könyvvizsgálói képzésen vesz részt. A képzés költségeit tanulmányi szerződés alátámasztásával elszámolhatja-e a betéti társaság terhére?
Részlet a válaszból: […]kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt-e, vagy sem. Ha igen, akkor a részvétel kifizető által vállalt költségét nem kell jövedelemként figyelembe venni, egyebekben pedig a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések érvényesek. Ha a betéti társaság beltagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és könyvvizsgálói
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3018
Kapcsolódó tárgyszavak: ,