1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A kft. 2004. évben ingatlanberuházást hajtott végre alvállalkozók bevonásával. A szerkezeti munkát az alvállalkozó még 2004-ben befejezte, a vállalkozói díj 1800 ezer forint jótállási-garanciális díj levonásával kifizetésre került. A kivitelező-alvállalkozó felszámolását a bíróság elrendelte. A szerkezetépítésnél a kivitelezőt a műszaki átadástól 10, illetve 5 éves alkalmassági kötelezettség terheli. A szakértő álláspontja szerint – mivel a kivitelező felszámolás alatt áll – alkalmatlanná válik a helytállásra. Ezért ezen összeget nem szabad kifizetni, be kell vonni az alkalmassági kötelem értékébe. A felszámoló felé – minőségi kifogás címén – 1800 ezer Ft összeg erejéig bejelentettük követelésünket, egyéb minőségi hiányosságok címén. A felszámoló követelésünket nyilvántartásba vette, elismerte, de fedezet hiányában elutasította. A kft. 2007. január 1-jével evaalany lett. A minőségi hiba fennáll. Hogyan kell elszámolni a ki nem egyenlített jótállási garanciát? Kell-e evát fizetni, és mi után?

Kérdés: Társaságunk beruházási tevékenységet végez, egy új épületet építtet. Az építést végző vállalkozásoktól kapott számlák értékéből 3% skontót kapunk, amennyiben a számlák összegét egy bizonyos időn belül kifizetjük. Hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?

Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?

Kérdés: Egy kft. panzió építését kezdte el, amire az építési engedély szerint 3 ütemben van meghatározva a használatbavételi engedélyezés (időkorlát nélkül, műszaki megfeleltség alapján!): 1 ütem: alapingatlan szobákkal, 2. ütem: medence, sportlétesítmények, 3. ütem: egyéb. A beruházások értékét a Tao-tv. szabályai szerint adóalap-csökkentő tételként figyelembe vette a cég. Az első ütemre a használatbavételi engedélyt 2009-ben megkapta, így azok aktiválásra is kerülnek. Kérdés, hogy a 4 éves szabály alapján – bár egy projektről van szó (üzleti szempontból legalábbis), de 3 különböző beruházási időpont, beruházási érték és legfőképp 3 különböző aktiválási határidő van – a Tao-tv. szerinti kedvezmény igénybe vehető-e?

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában lévő rendezvényházat üzemeltet. Pályázati úton nyert pénzből a kft. az épületen belül uszodát épít, amelyet szintén a kft. fog üzemeltetni. Mivel a rendezvényház az önkormányzat tulajdona, úgy gondoljuk, hogy az uszodát is a megvalósítása után térítésmentesen át kell adni az önkormányzatnak. Helyesen gondoljuk? A beruházás áfája levonható? Az átadáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Mindez milyen hatással van a társasági adóra?