Találati lista:
811. cikk / 1400 Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése
Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
812. cikk / 1400 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?
813. cikk / 1400 Irodakialakítások továbbszámlázott költségeinek a minősítése
Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?
814. cikk / 1400 Tárgyi eszköz átadása a szolgáltatás igénybevételéhez
Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?
815. cikk / 1400 Fejlesztési tartalék, bérleti jog
Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?
816. cikk / 1400 Előlegigénylési díj
Kérdés: Nyertes pályázattal készülő beruházáshoz támogatási előleget kértünk és kaptunk. Az előleg mintegy 2,3% "támogatásielőleg-igénylési díj" címén visszatartásra került az MVH határozat szerint. Hogyan könyveljük helyesen az előleget és az igénylési díjat?
817. cikk / 1400 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?
818. cikk / 1400 Támogatás elszámolása
Kérdés: A KMOP keretében elnyert és folyósított támogatást hogyan kell elszámolni egy építőipari cég gépberuházásával kapcsolatosan?
819. cikk / 1400 Ültetvénytelepítéshez kapott támogatás
Kérdés: Társaságunk bérelt földön létesít energiaültetvényt. Az ültetvény néhány év múlva fordul termőre. Jelenleg beruházásként mutatjuk ki. Az ültetvényhez földalapú állami támogatást kapunk. A földtulajdonossal kötött szerződés szerint a kapott támogatás összege a bérleti díj részeként a földtulajdonost illeti meg. Hogyan kell elszámolni a gazdasági eseményeket (kapott támogatás, bérleti díj)?
820. cikk / 1400 Tárgyi eszköz kivezetése a nyilvántartásból
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. több éven át lízingelt tárgyi eszközt, amelyet nyilvántartásba is vett, utána az értékcsökkenési leírást évenként elszámolta, de az előírásoknak megfelelően nem könyvelte. Az utolsó lízingdíjat követően a kft. nem élt a tulajdonszerzés jogával, ezért a lízingbe adó visszavette tőle a tárgyi eszközt. Hogyan lehet ezt az eszközt a nyilvántartásból kivezetni úgy, hogy az evaalapot ez a kivezetés ne befolyásolja?
