2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Esedékességi határidőn belüli fizetés esetén vállalkozásunk engedményt kap partnereitől. Ez hitel-, pénzkölcsönnyújtás, és az Áfa-tv. 86. §-a alapján mentes az adó alól, így mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Helytelen, ha pénzügyi kamatként kiszámlázzuk az engedmény összegét?

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?

Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?

Kérdés: Az igénybe vett fejlesztési tartalék figyelembevételére mi a helyes eljárás? Az eszköz aktiválása után leírható az adóalapnál az eszközre még el nem számolt értékcsökkenés, és a futamidő végén vesszük figyelembe a már adóalapként elszámolt fejlesztési tartalékot, vagy először nem érvényesítünk az adóalapnál értékcsökkenést, amíg a fejlesztési tartalék el nem fogy? Fontos lenne a válaszuk, mivel az általunk megvásárolt tárgyieszköz-program a leírási idő elején addig nem számol el értékcsökkenést, amíg az igénybe vett fejlesztési tartalék le nem íródik. Szerintünk ez így helytelen.

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozó tehergépjárműveinek üzemanyag-felhasználását számlákkal igazoltan számolja el. A beszerzés nagy tételben történik, telephelyére szállítják, saját töltőállomására. Év végén üzemanyagkészlet-feltöltés történt, a meglévő üzemanyag leltározásra került. Az Szja-tv. szerint a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. Ez alapján a fogyasztási normával megegyező mennyiséget üzemanyag-felhasználás címén számolom el költségként. Kérdésem, hogy a leltáron meglévő üzemanyagot (amely a következő évben felhasználásra kerül) költségként érvényesíthetem-e, és ha igen, milyen jogcímen?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2009/198-as számában a 4127. Vagyonosodási vizsgálat következménye tárgyú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik kérdésem. Az eredeti kérdésből kiderült az, hogy ügyfelem magánvagyonának a bevonására volt szükség az egyéni vállalkozásához megvásárolt és ott tárgyi eszközként kimutatott eszközök (főként közúti és vízi járművek) beszerzéséhez. Ezen vagyon eredetének tisztázása alapozta meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ügyfelem ezen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt szeretné – mint magánszemély – az egyéni vállalkozásból kivenni, mint (válaszukban is jóváhagyott és határozat alapján kimutatható) tagikölcsön-visszafizetést. Igen ám, de ha nincs elég beszerzése, ami ellensúlyozná az eszközértékesítésből származó bevételt, akkor nagy adóalapja keletkezik, és az után pedig nagy adófizetési kötelezettsége. Feltételezem, jól gondolom. Tehát le kell adóznia az értékesített járművek bevétele után, és csak az így maradt pénzt fordíthatja tagikölcsön-visszafizetésre? Ha ez így van, akkor viszont duplán adózott.