Göngyöleg visszaszállításakor a jóváíró számla dátuma

Kérdés: Társaságunk anyagokat vásárol, amelyek csomagolásaként hordót, raklapot is számláz a szállító. Megállapodásunk szerint ezeket a „göngyölegeket” visszaszállításkor jóváírja. A problémát az okozza, hogy bár a szállító hivatkozik az eredeti számla sorszámára, de a helyesbítő számla teljesítési dátumának nem az eredeti számla teljesítési dátumát adja, hanem a visszaszállítás napját. Indoklása szerint ezek a tételek nem betétdíjas tételek, hanem áruk. Véleményem szerint, ha megállapodás szerint visszaváltja a göngyölegeket, akkor a helyesbítés teljesítési dátumának az eredeti számla teljesítési dátumának kell lennie; ha nincs megállapodás, „áruként” kezeli, de mégis visszaveszi, akkor inkább nekünk kellene számlázni felé a göngyöleget?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon, véleményével nem lehet egyetérteni, mivel az teljes terjedelmében ellentétes az Szt. tételes előírásaival. Az adott esetben az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni, ami ugyan az árbevétel helyesbítésére vonatkozik. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Göngyölegdíjak devizában

Kérdés:

Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Részlet a válaszából: […] A betétdíjas göngyölegekre az a jellemző, hogy az árut, a terméket megvédje a külső károkozástól az eladótól a vevőig történő szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó év végi leltározására vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 5. számú melléklet, II. Részletező nyilvántartások 13. pontja tartalmazza, amely alapján kizárólag mennyiségi leltárt nem lehet vezetni.A leltárt december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Visszáru vagy visszavásárlás

Kérdés: Társaságunk fő profilja nem veszélyes hulladék gyűjtése, de foglalkozunk hulladékgyűjtő edények értékesítésével is, használt és új gyűjtőedények értékesítésével egyaránt. A gyűjtőedényeket áruként értékesítjük. Egy korábbi vevőnk a vásárlást követő két éven túl szeretné a gyűjtőedényét – amit addig rendeltetésszerűen használt – a részünkre visszajuttatni. Társaságunk vállalta, hogy visszavásárolja tőle a gyűjtőedényt, ami minőségileg kifogástalan állapotban van. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell helyesen elszámolni? Visszáruként könyveljük az értékesítés nettó árbevételét csökkentve, visszáruszámlát kiállítva a vevőnek, esetleg a vevő számlázza ki azt részünkre? Visszárunak minősülhet-e több év eltelte és rendeltetésszerű használat után?
Részlet a válaszából: […] Elvileg mind a két módszer alkalmazható, bár nem minden vevő köteles számlát kiállítani.A megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás követelményéből az következik, hogy a korábban eladott gyűjtőedény visszavételét a visszárura vonatkozó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Sörösdoboz visszaváltásáért fizetett összeg

Kérdés: Cégünk sörösdoboz-visszaváltó automatát üzemeltet mintaboltja mellett. Az üres dobozokat bruttó 2 Ft/doboz értékben lehet beváltani a mintaboltban az automata által nyomtatott bizonylat alapján. Az ügylet elszámolásakor a pénztárgépen technikailag csak göngyölegként lehet ezt a tételt levonni, mivel csak a göngyölegeknél lehet negatív tételeket beütni a pénztárgépbe. Számviteli elszámolás szempontjából helyesen járunk-e el, ha kedvezményként számoljuk el ezeket a tételeket? Vagy van erre jobb, helyesebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy miért nem jó a kedvezménykénti elszámolás. Elsősorban azért, mert nem a valós gazdasági eseményt tükrözi, nem a sör kerül a vevőnek 2 Ft-tal kevesebbe a vétel alkalmával. Valójában a dobozok visszaváltása nem más, mint használt dobozok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] A "visszáru" kifejezés a gyakorlatban többféle, a felek közötti megállapodástól függő ügyletet takarhat. Ebbe a körbe tartozhat az az eset, amikor a felek úgy állapodnak meg, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az eladó kötelezettséget vállal az áru vagy annak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Egyéni vállalkozó leltárkészlete

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?
Részlet a válaszából: […] A leltárkészlet csak az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor módosítja az egyéni vállalkozó bevallását. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Göngyölegvisszáru könyvelése

Kérdés: 2014. évben a kft. – tevékenysége vendéglátó-ipari egység – árubeszerzésében gyakran elő­fordul göngyölegvisszáru. Könyvelése a T 814, 466 – K 454 tétellel, bruttó összegben 55 ezer forint. Helyes ez a könyvelési tétel? Az áfabevallásban a levonható áfa ennyivel csökken?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés ellentmondásait kell feloldani. Árubeszerzéskor jellemzően göngyölegbeszerzés történik. Ezt követően lehet göngyöleget visszaküldeni, lehet szó a göngyöleg visszárukénti kezeléséről. A könyvelési tételként megadott számlaösszefüggés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Egyéni vállalkozó leltárkészítési kötelezettsége

Kérdés: Egyszeres könyvvitel szerinti nyilvántartást vezető egyéni vállalkozó kötelezett-e év végi leltár készítésére, illetve ez a leltár befolyásolja-e az év végi eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 5. számú melléklete rendelkezik az adónyilvántartásokról,az ebben foglalt szabályok alapján december 31-én, valamint a tevékenységmegszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésűkészleteket leltározni kell. Az év végi leltár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Göngyöleg elszámolása

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy se nem bevétel, se nem eladottáruk beszerzési értéke. A kérdésben szereplő esetben a zrt. göngyölegforgalmazónakminősül, amely betétdíjas áron veszi át (vásárolja meg, számlázzák részére) agöngyöleget a kibocsátótól vagy egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
1
2