Adószám-felfüggesztés szankciója

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által is idézett jogszabályi rendelkezés [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 271. § (10) bekezdése] azt jelentette, hogy az Art. hatálybalépésének időpontjában (2018. január 1.) adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Iparűzési adó könyvelése

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó könyvviteli elszámolásához azt az összefüggést érdemes figyelembe venni, hogy - mint a kérdésben szerepel - az iparűzésiadóelőleg-bevallás és -fizetés rendje keresztféléves. A naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó vállalkozó esetén jelen idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén - a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt - a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az következik, hogy a kérdező cégnél a bérelt személygépkocsit magáncélra és a vállalkozási tevékenység érdekében is használják, a bérbeadó viszont csak egyszer számlázza a céggel megállapodott bérleti díjat. A problémát alapvetően nem a könyvelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Kiva-törvény veszteségelhatárolása

Kérdés: A 2017. január 1-től hatályos "Kiva"-törvény "veszteségelhatárolás"-szabályozásával van problémánk. Cégünknél a Kiva-törvény szerint 2013-tól 2016. december 31-ig 150 millió Ft fel nem használt, azaz "elhatárolt veszteség" keletkezett. Ez az összeg a törvény akkori, 20. §-ának (9)-(12) bekezdései szerint lett számítva. Viszont az új szabályozásban ezek a bekezdések már nem élnek, a veszteségfelhasználást a (6)-(7) bekezdések szerint kell végezni, de arról nincs szó, hogy a korábban képződött és elhatárolt veszteséggel mi a teendő. Úgy látjuk, hogy ez a konstrukció a korábbi veszteséget érvénytelenítette. Talán ennek feloldására szolgálna a 20. § 4/d pontjában leírt, és a NAV által kiadásra kerülő korrekciós tétel. Csakhogy ennek a tartalma csak részben egyezik azokkal a jogcímekkel, melyek révén nálunk a felhalmozott veszteség keletkezett, ezáltal a realizált veszteség részben vagy egészében törlésre kerül. Ugyancsak hézagos a beruházási kedvezmény szabályozása is. 2016. december 31-ig a tárgyévi beruházás csak a következő bevallási időszakban volt igénybe vehető, azaz például 2016-ban még csak a 2015. évi beruházással számolhattunk. 2017-től viszont már a tárgyévi beruházással kell dolgozni, így a 2016. évi beruházás (nálunk mintegy 10 millió Ft) mint kedvezményalap szintén elvész. Az is zavaró, hogy a törvényi változás kapcsán megjelent számos magyarázó kiadvány és szakcikk példákat is hoz, melyek rendre tartalmaznak olyan tételt, hogy "Az adóévet megelőző években keletkezett és elhatárolt veszteség", pedig ilyennel 2017-ben nem lehet számolni, ha a 2016-ig képződött veszteség már érvénytelen. Erre viszont a tájékoztatók nem térnek ki, és nem szól a szabályozás arról sem, hogy mi legyen a 2016. évi beruházással? Tehát nem világos, hogy a korábban képződött veszteségnek, illetve beruházási kedvezménynek milyen sorsot szántak. Erre vonatkozóan szíves állásfoglalásukat és segítségüket kérjük.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (5) és (6) bekezdése alapján a következ ő t lehet levezetni (hivatalos álláspont nincs a kérdésben).1. 2017-t ő l elhatárolt veszteségnek a 20. § (3) - (5) bekezdés szerinti korrekciós tételek negatív értéke min ő sül. Ezt növeli a 20. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 - K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 - K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 - K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelés csak részben jó, mivel a 97 százaléknak megfelelő áfa nincs bizonylattal, számlával alátámasztva. Mivel 100 százalékról szól a számla, akkor a 3 százalék alapján is meg kell fizetni az áfát. Ez viszont nincs összhangban az Áfa-tv.-nek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Áfa-visszaigénylés elévülése

Kérdés: A kft. 2008. 07. hótól a mai napig folyamatosan görgeti az áfabevallásában a visszaigényelhető áfáját a következő időszakra átvihető követelésként. Áfa-visszaigénylési jog 2009. I. negyedévében nyílt meg, visszaigénylése elérte az 1 M Ft-ot, de nem kérte, átvitte a következő időszakra. Az évek során előfordulhat, hogy a visszaigénylésekből másik adónemre vezettük át, illetve levontuk belőle a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összegét. Elévülésnél melyik összeggel kell számolni? Melyik időponttól számít az 5 év elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Késve küldött számla

Kérdés: Építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Előfordul, hogy a beszállító későn küldi meg a számláját, és mi is késve számlázunk. Pl. 2013. 09. hónapban megrendelnek tőlünk hőszigetelő lemezt, amit a beszállító közvetlenül szállít a partnerünkhöz. A vevő 09. 27-én átveszi az árut, de erről a számlát, az áruátvételi bizonylatokat késve kapjuk meg, 10. 28-án, a 09. havi áfabevallás után. Így vevőnk felé csak önellenőrzéssel tudjuk számlázni az átvett áru értékét. A késve kapott beszállítói számlát is beállíthatjuk a szeptemberi önellenőrzésbe?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy számviteli-adózási szempontból rossz gyakorlatot alakítottak ki. A kérdésben leírt esetben kétféle gazdasági eseményről van szó: az egyik az áru beszerzése, a másik az áru értékesítése. Mindkét gazdasági eseményt külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Peresített követelés áfája

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!
Részlet a válaszából: […]  Nem ismerjük a kérdésben hivatkozott szaklap álláspontjánakkialakításánál figyelembe vett körülményeket, így az álláspont helyes vagyhelytelen voltát nem tudjuk megítélni. Nyilvánvalóan lehetnek olyan ismérvek,amelyeket másként kell számításba venni a pernyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Áfakövetelés lejárata

Kérdés: 2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  Válasz előtt egy megjegyzés: ha a 2004. évben alakultbt.-nek még 2011. évben sem volt árbevétele, akkor a vagyonából él? Vagyesetleg volt olyan bevétele, amelyet nem árbevételként számolt el, pedig azvalaminek az ellenértéke volt? Ha nem volt 7 év alatt bevétele, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján - értelmezésünk szerint - a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI.törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulásrakötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság. A főszabály szerint tehátszakképzési hozzájárulást kell fizetnie a fogorvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
1
2
3
6