5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Kérdés: Egy kft. személygépkocsit lízingelt nyílt végű szerződéssel. A gépkocsi használata kizárólag üzleti célt szolgál, emiatt a lízingdíj tőkerészére jutó áfát teljes egészében levonja. Az üzleti használat igazolására útnyilvántartást vezet. A lízingbe adó közlése szerinti értéken a gépkocsit állományba vette, és értékcsökkenési leírást számol el. A gépkocsihoz beszerzett egy tetőbokszot, melyet ráaktivál mint tárgyi eszközt. Továbbá felmerülnek különböző kiadások, mint pl. gumicsere, javítási díjak stb. Ezeknek a költségeknek levonhatja-e a kft. az áfáját, és milyen mértékben – annak ellenére, hogy a jármű nincs a cég tulajdonában?

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?

Kérdés: A 333. számban, a 6789. számú kérdésben vázolt helyzetben van a kft., azzal az egyetlen eltéréssel, hogy a személygépkocsit jogi személytől vásárolta. Az adózási, könyvviteli eljárásban – ez esetben – van-e valami eltérés?

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?