5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.

Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?

Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?

Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?

Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja úgy döntött, egyszerűsített végelszámolással törölteti a cégét, mert megszűnt a bevételi forrása, és nem tudja fenntartani a vállalkozást. Szükséges-e a végelszámolót az alapító okiratba bejegyezni? Egy nyugdíjas magánszemély vállalta a feladatot azért, hogy a tagnak a végelszámolási időszak alatt ne keletkezzen további adó- és járulékfizetési kötelezettsége. A vezető tisztségviselő megbízatása véget ér a végelszámolás kezdőnapjával, amikor a végelszámoló átveszi a szerepét. Vagy elegendő, ha egy határozatban kijelölik, és elfogadja a megbízást?

Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében személygépkocsit lízingel. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a futamidő végén meg kívánja vásárolni a személygépkocsit, és emiatt lemond a kezdőrészlet és a futamidő alatti áfa levonásáról, tehát nem kíván élni az 50%-os mértékű áfalevonási lehetőséggel. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a lízingeléshez kapcsolódó számlákat, a rendszeres lízingdíjakat és a jövőben a gépkocsi megvásárlásához kapcsolódó gazdasági eseményeket?

Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?