5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?

Kérdés: "A" társaság "B" társaság leányvállalata, "C" társaság is a "B" társaság leányvállalata. "A" társaság és "C" társaság üzleti kapcsolatban állnak. Számviteli szempontból az "A" és "C" leányvállalatok egymással kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek?

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.

Kérdés: Szeretnék megerősítést kérni a következőkben: Jól gondoljuk-e, hogy adómentesen adható sportbelépő és kulturális eseményekre szóló belépő (külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben) olyan magánszemélynek, aki a juttató kifizetővel nem áll semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kapott jövedelmet)? Tehát konkrétabban, ha a helyi önkormányzat szeretne juttatást adni a településen dolgozó pedagógusoknak, akikkel nem áll semmilyen jogviszonyban, akkor adhatja-e az előbb felsorolt juttatást adómentesen? Jól gondoljuk, hogy ez esetben sem az önkormányzatnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunk – többek között – ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?

Kérdés: Társaságunk, amely nem minősül pénzügyi intézménynek, 2023-ban visszavásárolta a saját kibocsátású kötvényét a lejárati határidő előtt. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a korábban vázolt gazdasági esemény tekintetében pontosan milyen módon szükséges a tranzakciót kimutatni a könyvekben?

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?

Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 – K 91 vagy T 52 – K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. – 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?