5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?

Kérdés: 2009-ben ügyfelem a társával alapított egy kft.-t, az akkori 500 E Ft jegyzett tőkével. A kft. megvásárolt egy 20 M Ft alaptőkéjű részvénytársaságot, illetve ennek többségi tulajdonát. Ezt követően az évek során felvásárolta a többi tulajdonos részvényét is, míg végül egy 0,5%-os részvénypakett kivételével a társaság tulajdonosa lett. A részvényekért a névértékük többszörösét fizette, a vételárat pedig a tagoktól kapott tagi kölcsönökből fedezte. 2014-ben a kft. beolvadt a részvénytársaságba, az alaptőke leszállításra került (6000 E Ft-ra), a kft. két korábbi tulajdonosa az immár beolvasztott kft.-vel együtt tovább működő zrt.-nek pedig 99,5%-ban a tulajdonosává vált. Most a tulajdonosok eladnák a zrt.-ben lévő részvényeiket. A kapott vételár miként adózik ebben a szituációban? Mely összeget kell az eladó tulajdonosoknál szerzési értéknek tekinteni? Hogyan tudom megállapítani az eladók adóköteles jövedelmét?

Kérdés: A cég rendszeresen taxiszolgáltatást vesz igénybe a taxitársasággal alvállalkozói szerződésben álló egyéni vállalkozó taxistól. A taxiszolgáltatás kifizetése azonnal bankkártyával történik, a pénzt a taxitársaság kapja meg, nem az egyéni vállalkozó. Erről a társaság havonta küld egyrészt egy összesítőt a teljes havi pénzforgalmi elszámolásról és az ezekhez tartozó egyes utazásokról (honnan hová – mikor mennyi Ft-ért). A havi kb. 30-50 db taxiszolgáltatásról szóló számlákat egyesével külön-külön az utakról a különböző egyéni vállalkozó küldi meg. Mivel a taxiszolgáltatás áfája nem helyezhető levonásba (ezért az áfabevallás M lapján meg sem jelennek ezek a számlák, tehát nem szükséges a taxis adószáma sem), és mivel mindegyik számla könyvelése ugyanarra a főkönyvi számlaszámra történik, lehetséges-e, hogy a taxitársaságtól kapott összesítő szerint egy összegben kerül könyvelésre a havi taxiköltség, nem pedig egyesével az egyéni vállalkozó különböző számlája?

Kérdés: Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a 
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni. 

Kérdés: Kisadózó taxis egyéni vállalkozó egy taxiszolgáltató társaság rendszerét használja. Az utasok kizárólag a társaság applikációjában regisztrált bankkártyával tudnak fizetni. A fuvardíjról az ügyfél kérésének megfelelően pénztárgépi nyugtát vagy számlát állít ki. Az utas a rendszeren keresztül az utazás befejezése után 30 napig tud borravalót adni. A sofőr a kapott borravalóról nem kap külön értesítést, azt saját maga tudja kigyűjteni. Hogyan történjen az utólag kapott borravaló szabályos bizonylatolása? Megfelelő-e az az eljárás, ha nap végén kigyűjti, és egy nyugtán (akár tételenként) beüti a pénztárgépbe?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság tulajdonosa részére az előírt osztalék kifizetése során adminisztrációs tévedésből osztaléktúlfizetés történt, amelyet a társaság a mérlegben a tulajdonossal szembeni követelésként tart nyilván. A társaság tulajdonosa váratlanul elhalálozott, ezért az eljáró közjegyző a hagyatéki leltárba az örökösök társasággal szembeni tartozásaként (kötelezettségként) nyilvántartásba vette a társaság osztaléktúlfizetésből származó követelését. Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szembeni osztaléktúlfizetésből származó követelése után MNB+5%-os mértékű kamatkövetelést ír elő? E megoldásnál aggályos, hogy a közjegyző a kamatkövetelést nem vette nyilvántartásba, ezért a kamat értéke nem tekinthető az örökösök részéről elismert követelésnek, így annak adósságrendezési eljárás keretében történő behajtása is bizonytalan. Helyes-e az a megközelítés az örökösök relációjában az Szja-tv. 72. §-a alapján, hogy az osztaléktúlfizetésből származó követelésre felszámítandó kamatot kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekintik, és az örökösök által történő visszafizetés időpontjáig adóztatják? E megoldásnál azt tartjuk aggályosnak, hogy az örökösök ténylegesen nem vették át a pénzeszközt.

Kérdés: Társaságunk korábban elvégzett egy munkát, amely esetben szerződés szerinti garanciális (pénzügyi) visszatartásra voltunk kötelezettek. A garanciális időszak alatt történt meghibásodás, amelyet társaságunk kapacitáshiány miatt nem tudott elvégezni, így azt a megbízónk végezte el. A megbízó által, de társaságunk helyett elvégzett munka értékét miként kell elszámolni? Értjük ez alatt, hogy a társaságunk által korábban kibocsátott számlát helyesbíteni szükséges ezzel az értékkel, vagy a megbízó állít ki számlát a társaságunk felé?

Kérdés: Adott egy kereskedelmi vállalkozás, amely egy nagyobb méretű üzlethelyiségben működik. Ezt az üzlethelyiséget az egyik tulajdonos tavaly év végén megvette a cégtől, és a kft. most visszabérli tőle. A vállalkozás könyveiből kikerült, arra értékcsökkenés a továbbiakban nem kerül elszámolásra. Ugyanakkor a rezsiszámlák továbbra is a cég nevére szólnak, és ha vannak kisebb-nagyobb felújítások, azokat is a vállalkozás végzi el, szükség esetén bérelt ingatlanon végzett beruházásként aktiválva. A kérdésem az, hogy ezek alapján a kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van-e az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni? (Tegyük fel, hogy 100 millió Ft volt a vételár, akkor évi 2 millió Ft értékcsökkenést lehetne a bevétellel szembeállítani.) A vásárlással kapcsolatban felmerült még az illeték mint kiadás. Ezt hogyan kell/lehet figyelembe venni? Szembe lehet-e állítani közvetlenül a 2024. évi bevétellel?