779 cikk rendezése:
1. cikk / 779 Közigazgatási bírság átvállalása
Kérdés:
Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?
2. cikk / 779 Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?
Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
3. cikk / 779 Digitalizált tervdokumentáció készítése
Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
4. cikk / 779 Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
5. cikk / 779 Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?
Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
6. cikk / 779 EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás
Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
7. cikk / 779 Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények
Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
8. cikk / 779 Biztosított, nem biztosított mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Adószámos magánszemélyként nyilvántartott adózó mezőgazdasági tevékenységet végez, juh- és kecsketenyésztést. 2024. évre megfizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot (11.300 Ft/hó). Tekinthető-e ez alapján nem biztosított őstermelőnek úgy, hogy a jövedelem után nem kell fizetnie járulékot, csak a 15% szja terheli? A jövedelem megállapítása történhet-e a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint? Éves bevétele: 1.300.000 Ft, és 504.000 Ft támogatást kapott.
9. cikk / 779 Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel
Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?
10. cikk / 779 Tűzkárral kapcsolatos szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?
