796 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: A hotel programcsomagokat állít össze. "A" típusú csomag: csak szállást és minden szállodai vendégnek egységesen, kötelező jelleggel járó reggelit tartalmazza. "B" típusú csomag: az "A" típusú csomagon túl félpanziós ellátást és wellness-szolgáltatást is tartalmaz. Az "A" típusú csomagban található szolgáltatások az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként kezelendők, és annak 18%-os adómértékével adóznak. A "B" típusú csomagban a wellness-szolgáltatás nem tartozik bele az alapcsomagba, így 25%-kal adózik. A hotel a programcsomagokat közvetlenül a vendégnek értékesíti, amelyet azonban a megvásárlástól számított egy éven belül lehet igénybe venni, a vendég által választott időpontban. Ez azonban – véleményünk szerint – nem zárja ki a kedvezményes kulcs alkalmazását. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs a fentiekben leírt módon értékesített programcsomagok esetében az alapszolgáltatásra? Amennyiben a vendég az előre megvásárolt programcsomagba bele nem tartozó szolgáltatásokat is igénybe vesz, azok ellenértékét az elutazása napján – az erről szóló számla ellenében – külön megfizeti. Normál értékesítésnek (tehát nem elő­leg) minősül-e az ügylet a programcsomag értékesítésének napján, és ezt a napot kell-e teljesítési időpontként feltüntetni? Vagy az ellenérték átvételének napjára előlegszámlát kell kiállítani, és a tényleges igénybevétel utolsó napját teljesítési időpontként megjelölve kell majd a tényleges számlát kiállítani?

Kérdés: 2011-ben terheli-e szja-fizetési kötelezettség a felszolgálási díjat, illetve az összevonandó jövedelmeken belül melyik kategóriába sorolandó?

Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.

Kérdés: Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben – amikor helyben fogyasztják el a terméket – milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?

Kérdés: Egyik ügyfelem most készül nyitni egy gyógyászati segédeszköz kiskereskedelmi egységet, boltot. A könyvelésben, az adózásban, az adatszolgáltatásban van-e valami, amire különösen figyelni kell, van-e valami speciális? Ezt a tevékenységet még nem könyveltem. Kérem a segítségüket!

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?