Találati lista:
41. cikk / 796 Egyesület társaságiadó-alapjának számítása
Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
42. cikk / 796 Kártalanítás vagy költségáthárítás
Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.
43. cikk / 796 Felügyelőbizottsági tagok, választott tisztségviselők díjazása
Kérdés: Társaságunk felügyelőbizottsági tagjainak a taggyűlés díjazást szavazott meg, mely díjazás adóköteles (a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem). Megbízási szerződés készült a díjazásra. A 1202-es (megbízási jogviszony), vagy a 1210-es (választott tisztségviselő) kód alatt kell bejelenteni? Hogyan kell értelmezni a törvényt? Ha megbízási szerződés készül, akkor annak megfelelően járjunk el, ha nem készül, akkor tiszteletdíj? A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, a tiszteletdíj pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó kategóriába, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
44. cikk / 796 Teletankból hiányzó üzemanyag megtéríttetése
Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?
45. cikk / 796 Vagyonbiztosítás továbbszámlázása
Kérdés: 80 éttermet üzemeltető franchise-hálózat egyben köti a vagyonbiztosítást, mert így kedvezőbb árat kap. A szerződést kötő kft. továbbszámlázza a biztosításokat az üzemeltető cégeknek. Közvetített szolgáltatásként továbbszámlázhatja-e ezt, illetve milyen áfakulccsal történjen a számlázás?
46. cikk / 796 Kétfajta biztosítás, kedvezményezett a cég
Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?
47. cikk / 796 Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása
Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
48. cikk / 796 Biztosító által fizetett összeg elszámolása
Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
49. cikk / 796 Kártérítés összegének továbbadása a károsultnak
Kérdés: A gazdasági társaság fuvarok szervezésével foglalkozik. Az általa megbízott fuvarozó kárt okozott a szállított termékekben, amelyek a megbízó tulajdonát képezték. A szállítást végző cég biztosítója a kár összegét megfizette a fuvar szervezésével foglalkozó cég részére. A károsult a megbízó, nem pedig a fuvarszervező cég. A kártérítés összege nem számlázandó tétel, így az elszámolás, illetve a jegyzőkönyv megfelelő bizonylat arra, hogy a károsult részére a kártérítés összegét a fuvarszervező cég átutalja? A fuvarszervezést végző cég a kapott kártérítést egyéb bevételként, illetve tovább utaláskor egyéb ráfordításként számolja el?
50. cikk / 796 Telephely-e a célkitermelő hely?
Kérdés: Cégünk célkitermelő helyet létesít gyorsforgalmi utak földműveinek építéséhez szükséges töltésanyag biztosítására, amelyet a Bányafelügyelet engedélyez. A célkitermelő hely létesítése keletkeztet-e telephelyet az iparűzési adó szempontjából?
