Egyszerűsített végelszámolás, a cégbíróság a céget nem törölte

Kérdés: 2023. 01-02. hónapban kivás kft. 03. 01-vel egyszerűsített végelszámolást kezdett, amit 04. 30-val befejezett, a két beszámolót közzétette, a bevallásokat beküldte, azonban a cégbíróságnak rossz nyomtatványon nyújtotta be a törlési kérelmet, így elutasították azt. A 2023. 04. 30-i végelszámolási mérleget hibernálni kell? Ha az új egyszerűsített végelszámolás kezdete 12. 01., befejezése 01. 31. lesz, akkor november 30-val és 01. 31-vel kell a beszámolót közzétenni, vagy 12. 31-vel is?
Részlet a válaszából: […] ...cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 114-115/A. §-ai tartalmazzák az egyszerűsített végelszámolás szabályait. Feltételezzük, hogy az egyszerűsített végelszámolásról való döntést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)

Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...folytathat. Ez azonban nem jelenti egyúttal automatikusan a cég jogalanyiságának elvesztését is. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 91. § (1) bekezdése alapján erre cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...változtatható meg, a számviteli politika és a létesítő okirat ennek megfelelően módosításával.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) előírása szerint a jegyzett tőkét – az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Visszaigényelt áfa megfizetése

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt út járható, bár időben hosszadalmas lehet, tekintettel a cégeljárásra is.A kérdés szerinti esetben a kft. az épület beszerzésekor, létesítésekor az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, visszaigényelte, mert az épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...T 4792 – K 3654.Megjegyezzük, a másik módszernek is vannak költségei, a társasági szerződés módosításának költségein túlmenően a cégeljárás illetékét is meg kell fizetni. (De az érdemileg kevesebb, mint az ajándékozási illeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Eljárás cégbírósági törlés után

Kérdés: A céget a Cégbíróság törölte. Ilyen esetben össze lehet-e vezetni a cég követeléseit és a kötelezettségeit, és kivezetni a főkönyvből a 8-as és 9-es számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a cég törlése után a követeléseket nem lehet a kötelezettségekkel összevezetni, és nem lehet azokat a 8-as és 9-es számlaosztályba kivezetni.A cég törléséhez kapcsolódó feladatok másként jelennek meg, ha a céget a Cégbíróság a végelszámolás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés:

Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.

Részlet a válaszából: […] ...személy (a szövetkezet) vagyoni viszonyainak a lezárására irányuló eljárás:– a végelszámolás, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény VIII. Fejezete szerint;– a kényszertörlési eljárás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön. (Ez esetben csak a létesítő okirat módosításával, a cégeljárással kapcsolatos többletköltségekkel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen nem vesz részt a szolgáltatás tényleges nyújtásában, legfeljebb annak közvetítésében.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cgt.) 7. §-a (2) bekezdésének első mondata rendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Végelszámolási időszak költségei

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésekre a válaszok – ha a kérdező az általános számviteli alapismeretekkel tisztában van – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetének, a számviteli törvénynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
1
2
3