Végelszámolási időszak költségei

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésekre a válaszok – ha a kérdező az általános számviteli alapismeretekkel tisztában van – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetének, a számviteli törvénynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...413 – K 411, a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan.A kft.-t a fentiekkel kapcsolatosan valójában a cégeljárási illeték terheli.A törzstőkének az eredménytartalék terhére történő megemelése növeli a tagok törzsbetéteinek értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...utána a kft. társasági adót fizet, vagy a társasági szerződésmódosításával megemelik a kft. jegyzett tőkéjét, ez esetben csak a cégeljárássalkapcsolatos illetéket kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...történőtőkeemelés sem a társaságnál, sem a magánszemélynél nem jár adófizetésikötelezettséggel. (A törzstőkeemelés miatt azonban cégeljárási illetéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Tőkeleszállítás miatti kötelezettség

Kérdés: A kft.-nél korábban tőkekivonással a jegyzett tőkét leszállították, de a tulajdonosoknak nem fizették ki. Rendezhető-e a közben negatívvá vált saját tőke valamilyen módon ebből a kötelezettségből? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...írtunk a Számviteli Levelek 168. számában a 3519.kérdésre adott válaszban. Ez esetben a társasági szerződést módosítani kell, ésa cégeljárás illetékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] ...határidő miatt – marad az átalakulás. Ez a bt.eszközállománya összetételének függvényében (ha van ingatlana, gépkocsija),továbbá a cégeljárás miatt már biztos, hogy illetékfizetéssel jár.Bármelyik módszert is választja a kültag, a férj mint beltagrészére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: - a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, - a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] ...részjegy, befektetői részjegy névértékemindaddig, míg annak cégbírósági bejegyzése nem történik meg, a jegyzetttőkében szerepel (a cégeljárásból következően egy szövetkezet jegyzett tőkéjesosem mutatja a tényleges helyzetet). A cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Vállalkozási tevékenység az előtársasági időszak alatt

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valójában arra irányul, hogy mi minősülvállalkozási tevékenységnek. Alapvetően az a tevékenység, amire a társaságotlétrehozták. Így nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek a társaságalapításához szorosan kapcsolódó tevékenység, mint a létesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...esetén azutolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja;b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint acégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készítettbeszámoló mérlegfordulónapja.Ha a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Cégjegyzékből törölt cég működése

Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?
Részlet a válaszából: […] ...felszólít, bírságol, és csak végső esetbennyilvánítja megszűntnek a céget, ha a törvényes működés másként nembiztosítható. A cégeljárás szabályaira azért hivatkoztunk, hogy egyértelműlegyen, a cég nem jogszerűn járt el, nehezen képzelhető el, hogy 2 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.