1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.

Kérdés: A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek 2023. december 17-től belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy hol találom ennek a szabályait, milyen rendelkezések vonatkoznak erre a rendszerre? Hogyan kell létrehozni egy ilyen rendszert, és milyen feladatokat jelent ez a vállalkozásra nézve?

Kérdés: A közösségi adószám megléte befolyásolja-e az áfabevallás gyakoriságát? Ha van közösségi adószámunk, akkor az meghatározza, hogy milyen gyakorisággal kell bevallást beadnunk, függetlenül attól, hogy a bevétel- és költségadatok alapján más gyakoriság lehetne? Közösségi adószámmal lehetünk áfakörön kívüliek? Ha ki akarunk lépni az áfakörből, milyen nyomtatványt kell kitölteni?

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: A gépjárművek káreseményének elszámolásával kapcsolatosan a 9351. kérdésnél egyéb ráfordításként, a 9363. kérdésnél igénybe vett szolgáltatásként javasolják a javítási számla elszámolását. Lehetséges, hogy félreértem, de nekem nem egyértelmű, hogy miként is kell kezelni a javítási számlákat, ha az önrész feletti összeget a biztosító állja. Cégünk mindig szolgáltatásként könyvelte az 523. számlára, de most elbizonytalanítottak.

Kérdés: Az A társaságban 58%-os részesedéssel rendelkezik Y természetes személy, míg 20%-os részesedéssel rendelkezik X természetes személy. Ugyanezen két személy részesedése B és C társaságban 70-20%, illetve 70-10%. A szavazati jogok a tulajdoni részaránynak megfelelően oszlanak meg a felek között. Y és X természetes személyek nem egymás közeli hozzátartozói. A társaságok maradék üzletrészein más személyek osztoznak különböző részarányban. Az érintett társaságok vonatkozásában fennállnak a Tao-tv. 2/A. § (2) bek. b) és c) alpontjában rögzített feltételek. A, B és C társaság létrehozhat-e csoportos társaságiadó-alanyt, azaz Y és X személyek tekinthetőek-e egy személynek a Tao-tv. 2/A. § (2) bek. a) alpontjában és (3) bekezdésében rögzített 75%-os feltétel megállapításakor?

Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?

Kérdés: Megbízóm fürdőbelépőket szeretne értékesíteni online módon. Az online vásárláskor a sikeres fizetést követően a számlázz.hu program használatával a vevők számlát kapnak. A belépőt 90 napon belül használhatják fel a vevők, amikor a kapott QR-kód beolvasásával igénybe vehetik a szolgáltatást. Magánszemély vevők esetében csoportosan történne a számlák könyvelése árbevételre. Adószámlával rendelkező vásárlók esetében minden számlát egyedileg könyvelnénk árbevételként. Véleményünk szerint ez a gyakorlat megfelel a számviteli előírásoknak. Mivel a belépőjegyek 90 napig válthatók be, az év utolsó hónapjaiban vásárolt jegyek felhasználása átcsúszhat a gazdasági évet követő évre. A beléptetőrendszer adatai alapján nyomon követhető, hogy mennyi az eladott belépőjegyekből a felhasznált belépőjegyek száma és értéke, illetve év végén mennyi a fel nem használt belépőjegyek száma és értéke. Időbeli elhatárolással le kell-e könyvelni azoknak a belépőjegyeknek az értékét, amelyeket megvásároltak év végéig a vevők, de a fürdőszolgáltatást nem vették igénybe az adott évben?