Díszfák, díszcserjék ültetése

Kérdés:

Telephelyünkön a kerítés mentén tuják álltak. Ezek kb. 25 éve lettek ültetve, és mivel nagy részük kiszáradt, és a kerítés állapotát is veszélyeztették, emiatt kivágatták azokat. Ezek a tuják a tárgyi eszközök között nem szerepeltek. A kivágás után tereprendezés, fakitermelés, tuskómarás munkálatokat végeztettünk. Majd márciusban leylandi ciprusok, díszcseresznyefa és babérmeggy bokrok kerültek ültetésre. A munkálatok és a fák összértéke több mint 3 millió Ft volt. Ezt – mint parkosítást – beruházással egyéb építményként szeretnénk elszámolni. A fenti munkálatokat aktiválhatjuk-e egyéb építményként (a Tao-tv. szerint) 2% leírási kulccsal? Illetve a növényeket (amelyek értéke 1,4 M Ft) külön kell aktiválni? Amennyiben igen, milyen amortizációs kulccsal?

Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti örökzöldek, díszcserjék az egyéb építmények közé tartoznak a számviteli előírások szerint, amelyeket rendeltetésük, használatuk alapján kell a tárgyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé besorolni. (A kérdés szerintiek jellemzően tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés:

Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz válaszolni az olyan kérdésekre, amelyeknél a kérdező nem vette figyelembe az alapvető számviteli előírásokat. A választ ezek felsorolásával kezdjük:Az új csatlakozási pont kiépítése az áramszolgáltatás igénybevételéhez beruházásnak minősül, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kültéri világítóberendezések nyilvántartása

Kérdés: Park, kert építése során olyan kültéri világítóberendezések kerültek beszerzésre, amelyek részben a kerti padokba kerültek beépítésre, részben a térkőbe, illetve a növények közé a talajba, illetve vannak kültéri állólámpák is. Ezek részei lehetnek a park és a kerti padok bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az egyedi értékelés számviteli alapelvből kell kiindulni, mely szerint az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdéshez kapcsolódóan a kültéri világítóberendezések tekinthetők-e az egyedileg nyilvántartandó park, kert,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Napelemes kiserőműrendszer besorolása

Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az egyedi értékelés számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni, mely szerint az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdés szerinti esetben vajon egyedi eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése

Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, nem vitatkozunk az ügyvéd véleményével. A Ptk. ötödik könyve külön fejezetekben foglalkozik a tulajdonjog általános szabályaival, a tulajdonjog tartalmával és védelmével, a tulajdonjog megszerzésével. Ezekből az ügyvéd álláspontjának inkább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Új épület bekerülési értékébe tartozik?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy a könyvvezetés, a beszámoló készítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből kell kiindulni a kérdésekre adandó válasznál is.A gyakorlati tapasztalatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Ingatlan rendeltetésének megváltoztatása

Kérdés: A megrendelő kérésének megfelelően a már teljesített építési-szerelési tevékenység, amely az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányul (tároló irodává való átalakítása), fordított adózás hatálya alá tartozik-e, azzal a kiegészítéssel, hogy a településképi bejelentés megtörtént, de tudomásulvételét a hatóság elutasította (értéknövelő beruházást nem engedélyez), és a változás elvégzését megtiltotta?
Részlet a válaszából: […] A megkeresésből nem derül ki, hogy az ingatlan (a tároló) épület vagy egyéb építmény volt, annak az egészére kiterjedt-e vagy sem. Így vitatható az is, hogy valóban rendeltetésváltoztatás történt-e, vagy valójában beruházással egy új épület jött létre. Így a hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Hulladékudvar földterülete a főkönyvi könyvelésben

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a szelektív hulladék gyűjtéséhez szükséges kukák, a "zöldzsákok" tárolására szolgáló földterület nem tekinthető veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületnek, ezért az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Könnyűszerkezetes raktársátor minősítése

Kérdés: Bérbeadási céllal, a bérbeadó telephelyén, a talajhoz megfelelő alapozással rögzített könnyűszerkezetes raktársátort a tárgyi eszközök mely csoportjában kell aktiválni? A Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint milyen kulccsal számítható a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény az építményre (ezen belül az épületre, egyéb építményre) értelmező rendelkezést nem tartalmaz. Ezért a szakirodalomban használt építmény értelmező rendelkezéséből kell kiindulni a válasz megadásához.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint: "Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Idetartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet." Így az ültetvény nem minősül egyszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
1
2
3
12