Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kérdésre – további feltételekismertetése nélkül – sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt,2008. május 1-jétől hatályos előírása alapján az áfát a szolgáltatásigénybevevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Egyéni vállalkozó megszűnésekor kivitt ingatlan adózása

Kérdés: Egyéni vállalkozó 12 évvel ezelőtt vásárolt egy ingatlant, amit bevitt a vállalkozásába, vagyis annak beszerzési áfáját visszaigényelte, felújítást hajtott végre rajta, és azóta amortizációt is számol el évről évre. Most meg akarja szüntetni a vállalkozását. A vállalkozás megszüntetésekor a hatályos törvények alapján keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Az ingatlant el kell-e számolnia, és ha igen, konkrétan hogyan, a vállalkozás megszűnésekor valamilyen szinten az egyéni vállalkozói bevételei, esetleg osztalékalapja javára? A megszűnést követően, ha mint magánszemély értékesíti az ingatlant, akkor van-e olyan egyéni vállalkozói múltjából származó tényező, ami befolyásolja a jövedelemszámítás módját, ha igen, akkor konkrétan az hogyan működik?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerintellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany megszűnésekor, haaz adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynekbeszerzéséhez kapcsolódóan részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] A válasznál két törvény vonatkozó előírásait kell figyelembevenni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben két gazdasági eseményről van szó.Az egyik az, hogy a bérlő beruházási munkákat végez a magánszemélytől béreltbérleményben, a másik pedig az, hogy a magánszemély az üzlethelyiséget bérbeadja az egyéni vállalkozónak. Az egymás közötti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Nyugdíjas segítő családtag

Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonynak minősül a segítő családtagként személyesen munkát végzőszemély, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapotképező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)

Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó "kiszámlázza a saját maga általelőállított termékét a saját üzletének, akkor valóban arról egy számvitelibelső bizonylatot kell kiállítania. A törvényben az átadási árról nincs különszabály, így átadási ár az előállítási (önköltségi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Tehergépkocsi javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az árufuvarozást végző egyénivállalkozó vagy társaság.Egyéni vállalkozó esetében az Szja-tv. 11. számú mellékleterendelkezik a vállalkozói költségek elszámolásáról. Ennek az I. rész 23. pontjaaz igazolás nélkül elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolása

Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számúmelléklete alapján költségként számolhatja el az egészségügyi szolgáltatásijárulékot. Az egészségügyi szolgáltatási járulék külön nevesített járulékfajta,nem része az egészségbiztosítási járuléknak. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a 25,illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után 14 százalékosegészségügyi hozzájárulást fizet a magánszemély mindaddig, amíg – a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.
1
34
35
36
64