Egyéni cég átalakulásának illetékmentessége

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Egyéni cégként be van jegyezve. A Gt. szerint az átalakulás adó- és illetékmentes. Ezzel szemben az LB hozott egy ellentétes ítéletet (BH 2008/34). Az egyéni vállalkozók 2009-ben megjelent kézikönyve szintén taglalja ezen furcsa ítéletet. A kérdésem tehát, hogy átalakulhat-e az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó adó- és illetékmentesen?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26.§-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházásiilleték alól a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés,szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azadózó – többek között – akkor alkalmazhatja a 10%-os adókulcsot, ha az adóévbenlegalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévreévesített összege és a foglalkoztatottak átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Rokkantnyugdíjas evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/D. §-ának (1) bekezdése szerint a rokkantságinyugdíjra jogosultság megszűnik keresőtevékenység folytatása esetén, ha arokkantsági nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Átalakuló egyéni cég kedvezménye, jegyzett tőkéje

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 178. számában az egyéni cégként történőátalakulás fontosabb lépéseit ismertettük. Ebből kitűnik, hogy az egyéni cégcsak egyszemélyes gazdasági társasággá (jellemzően kft.-vé) alakulhat át. Ígyaz egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Egyéni vállalkozás eszközeinek apportálása

Kérdés: Egyéni vállalkozásom tulajdonában lévő eszközökből szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportot bevinni. Ezek az eszközök a vállalkozásom könyveiben túlnyomórészt nulla értéken szerepelnek, azonban az apport meghatározásakor, mivel működő eszközökről van szó, lehetséges-e piaci értéket meghatároznom? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak egyéni vállalkozóként rám?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályok alapján csak magánszemélyként lehet(tehát egyéni vállalkozóként nem lehet!) kft.-be törzstőkeként apportotbevinni. Az apport esetében a piaci értéket kell meghatározni. Az apport utánaz ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Egyéni vállalkozó cégautóadó-fizetése

Kérdés: Az új típusú cégautóadóval megszűnik az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabály, mely szerint az adó megfizetésével minden, az autóval kapcsolatos kiadás elszámolható. A műszaki szakértéshez 2007. évben vásárolt személygépkocsi milyen költségei és mi alapján számolhatók el a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónál 2009-ben?
Részlet a válaszából: […] Valóban alapvetően megváltoztak az egyéni vállalkozásérdekében használt személygépkocsi költségei elszámolhatóságának szabályai2009. február 1-jétől. A részletes szabályokat az Szja-tv. 11. számú mellékletetartalmazza.A 11. számú melléklet III/5. pontja szerint a 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Vagyonosodási vizsgálat következménye

Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a részletek ismerete alapján lehet pontosválaszt adni, általánosságban annyit lehet mondani, hogy magánvagyonbólszármazó ingó vagyontárgy (ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog,kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Költségként elszámolható-e a cégautóadó?

Kérdés: 2009. 02. 01-től fizetendő cégautóadó költségként elszámolható-e a vállalkozók költségei között?
Részlet a válaszából: […] A választ külön-külön kell megadni a Tao-tv., illetve azSzja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozókra. Az Szt. hatálya alá tartozóknál egyértelmű, hogy a társaságtevékenységét szolgáló személygépkocsi minden költsége, ráfordítása avállalkozás tevékenysége érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Devizában kiállított számla jóváírása forintban

Kérdés: Egyéni vállalkozó devizában kiállított számlájának ellenértékét a vevő kiegyenlíti devizában az egyéni vállalkozó forintbankszámlájára. A bank úgy írja jóvá az összeget, hogy abból a devizában megállapított konverziós költséget levonja, melyről a közlemény rovatban információt közöl. Mi az egyéni vállalkozó bevétele: a bankkivonaton jóváírásként szereplő forint összege (ténylegesen befolyt), vagy a közlemény alapján ki kell számolni az átutalt deviza összegének és a terhelt konverziós díj összegének forintértékét, és az így kapott összeg lesz a bevétel, illetve a bankköltség?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó bevétele az átutalt deviza összegénekés a terhelt konverziós díj összegének forintértéke, és az így kapott összeglesz a bevétel, illetve a bankköltség, mivel a törvény szerint bevétel amagánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint összevont adóalap adóját csökkenti amunkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalóikönyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevéreszóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
33
34
35
65