Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A tárgynyeremény-sorsolás keretében átadásra kerülő eszközöket a beszerzéskor készletre kell venni, és mindaddig készleten kell tartani, amíg a sorsolás meg nem történt, amíg a tárgynyereményt a nyertesnek át nem adták. (Könyvelése: T 261, 466 – K 454.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni cég számvitele

Kérdés: Egyéni vállalkozó bejegyeztette magát a cégbíróságnál egyéni cégként. Nem kíván kft.-vé átalakulni. Vonatkozik-e rá a számviteli törvény?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az Szt. hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték. Így az egyéni cégre nem vonatkoznak az Szt. előírásai, nem kell beszámolót készítenie, és ebből következően azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kissé bonyolult. Úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozó az üzemeltetésre történő átadáskor is átadta a töltőállomás egy részét térítés nélkül a kft.-nek. Ha erre 2001-től került sor, akkor a kft. a térítés nélküli átvétel miatt – annak bevételkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: sportoló szolgáltatása

Kérdés: Az egyéni vállalkozóként működő sportoló sportszolgáltatást nyújt a kft.-nek, a kft. pedig reklámszolgáltatást nyújt megrendelőjének. Figyelembe lehet-e venni közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjánál a játékos szolgáltatását? (A játékos által viselt mezen fel van tüntetve a reklámozó cég neve!)
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a nettó árbevétel-csökkentő alvállalkozói teljesítések értéke (2001. január 1-jétől közvetített szolgáltatások értéke) alatt valójában két különböző ráfordításelemet kell érteni: a tulajdonképpeni alvállalkozói teljesítések értékét, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Családi adókedvezmény érvényesítése

Kérdés: Élettársi közösségben élő egyéni vállalkozó apasági nyilatkozattal elismert gyermeke után vehet-e igénybe családi adókedvezményt, mivel az élettárs azt nem tudja igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Először tekintsük át, hogy mit is jelent az apasági nyilatkozat. A Csjt. 36. §-a kimondja: ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Először tisztázni kell, mit jelent a "7-es adószám".A 7-es karakterrel kezdődő adószám olyan önálló tevékenységet végző magánszemélyt jelöl, aki vállalkozói igazolvány nélkül (tehát nem egyéni vállalkozóként) folytat önálló tevékenységet. E megállapítás döntő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó áfalevonási joga

Kérdés: Pénzforgalmi szemléletben könyvelő, naplófőkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében nem egyértelmű, hogy a teljesítés időpontja, vagy a fizetés időpontja a mérvadó-e az áfa visszaigénylése szempontjából.
Részlet a válaszából: […] Egyetlen adóalanynál, így az egyéni vállalkozónál, vagy bármely más, pénzforgalmi szemléletű könyvvezetéssel bíró adózónál sem feltétele az áfa levonásának a számla, egyszerűsített számla pénzügyi rendezése. (A korábban a levonási jog érvényesítéséhez ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1999-ben átalakult kft.-vé, és az adózatlanul befektetett jövedelmét eredménytartalékba tette. Még ugyanebben az évben eladta az üzletrész 50 százalékát. Az eladási ár a törzstőke 50 százaléka volt. Árfolyamnyereséget nem realizált. Mikor keletkezett személyijövedelemadó-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély az üzletrész 50 százalékának elidegenítésével a vállalkozásból vagyona felét kivonta. Ezért az üzletrész névértéke 50 százaléka és az adózatlan befektetés 50 százalékának a különbsége minősül az értékpapír szerzési értékének, s amennyivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjasok adó- és járulékkedvezménye

Kérdés: A nyugdíjas kft.-tagnak, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen adó- és járulékkedvezménye van a nem nyugdíjas taggal, illetve a nem nyugdíjas egyéni vállalkozóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A kft. saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja] tagja és a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj-tv. rendelkezéseiben [Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja] kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
62
63
64
…
66