Iparűzési adó éves összege

Kérdés: Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy - előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!
Részlet a válaszából: […] Először a kérdéshez kapcsolódó anyagi jogi eljárásjogi szabályokat indokolt áttekinteni. Az iparűzésiadó-kötelezettség két jogcímen (adóelőleg, bevallással elszámolandó adó) állhat elő, az adóéven belül pedig három fizetési esedékességet foglal magában. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Tárgyieszköz-nyilvántartás kézzel írottan?

Kérdés: Egy átvett könyvelés során kiderült, hogy az előző könyvelő papíralapon, kézzel írva vezette egy kettős könyvvitelű vállalkozás tárgyieszköz-kartonjait, és ebben kimerítette a tárgyi eszközök nyilvántartását. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdésem, hogy milyen hatályos számviteli törvényi előírások vonatkoznak a tárgyi eszközök nyilvántartási kötelezettségére? Melyek azok az analitikus és szintetikus nyilvántartások, amelyeket kötelező vezetni? Elfogadott-e papíralapon kézzel írottan, esetleg Excel-táblázatokban vezetni a nyilvántartásokat, vagy elengedhetetlen az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer (tárgyieszköz-program) használata?
Részlet a válaszából: […] ...általános előírást. Ezen előírás szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban - az itthon adózott jövedelmemből - átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az esetleges (újbóli) nyilatkozattételi kötelezettségről célszerű lenne a pénzeszközeit kezelő kereskedelmi bankokkal egyeztetést kezdeményezni.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...és más lehet.Vegyünk néhány példát (a mérlegfordulónap legyen december 31-e):- a forintpénzeszközöknél az értékeléshez szükséges egyeztetés a bankkivonattal, a házipénztár pénztárkönyvével már január első napjaiban megtörténhet, itt a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, ennek hiányában az üzleti év fordulónapjára vonatkozó mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás, illetve egyeztetés alapján.Mennyiségi felvétellel történhet a leltározás legalább háromévenként azoknál az eszközöknél, amelyekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Kriptovaluták adózása

Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?
Részlet a válaszából: […] ...végzett tevékenységek és az azokkal végzett tranzakciók, ügyletek általános forgalmi adót érintő adózása tárgyában szakmai egyeztetés folyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Pénzügyminisztérium között, ezért a hivatalos álláspont megjelenéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Adó-visszatérítés elvált szülők esetében

Kérdés: Munkavállalónknak két kiskorú gyermeke van. Feleségétől elvált, felváltva gondozzák a gyermekeket, tehát nem közös felügyelettel váltak, hanem 1 hétig az apukánál, 1 hétig az anyukánál vannak a gyermekek. Ugyanakkor a családi pótlékot a MÁK mindkét gyermek után az anyukának folyósítja. Az apuka (a munkavállalónk) év közben igénybe vette az 1 gyermekre járó családi (szja) kedvezményt, és szeretné a gyermeket nevelők adó-visszatérítését is igénybe venni a NAV-tól. Könyvelők továbbképzésén elhangzott, ahhoz, hogy jogosult legyen az apuka ezen szja-visszatérítésre és a családi kedvezményre, ki kell töltenie a "kérelem családi pótlék megállapítására" nevű nyomtatványt, annak is az V. pontját, és be kell küldenie azt a MÁK-hoz.
1. A fenti két személyijövedelemadó-visszatérítéshez valóban feltétel ezen nyomtatvány munkavállalónk részéről történő beküldése?
2. Ehhez feltétlenül meg kell-e osztani 50-50%-ban a családi pótlék folyósítását, vagy az apuka kérheti-e, hogy továbbra is az anyuka kapja azt mindkét gyermekre való tekintettel, de az apuka továbbra is "csak" jogosult legyen rá? (Nyilván ez az szja-visszatérítéshez való jog miatt fontos számára, nem szeretné elveszíteni azt.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályaira -, a családi pótlékot folyósító szervvel (Magyar Államkincstár) kell egyeztetést kezdeményezni. A Korm. rendelet személyi feltételként rögzíti, hogy az adó-visszatérítésre minden gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen - előleg kiutalása nélkül - gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül - hosszas egyeztetést követően - a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása nem teszi lehetővé a felmerült K+F-költségek elhatárolását. Lehetőség az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Számlázási határidő változása folyamatos teljesítésnél

Kérdés: Az Áfa-törvény július 1-től 8 napra rövidítette le a teljesítést követő számlázási határidőt. Honnan kell számolni a számlázási határidőt olyan folyamatos teljesítésű ügyleteknél, melyek elszámolása egyeztetés alapján történik? A szolgáltató, termékértékesítő kimutatását a vevői elfogadás után számlázhatja. Indulhat-e a 8 nap a vevői visszaigazolástól?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 163. § (1) bekezdése alapján a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell gondoskodni. Az itt említett észszerű idő - olyan esetben, amikor az ellenértéket nem készpénzzel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] A társaságalapítás jogi feltételeit a Ptk. tartalmazza. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jogi személy (így a kft. is) alapíthat. Az, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosa - a kft. nevében - társaságot alapítson a többségi tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
1
2
3
7