77 cikk rendezése:
41. cikk / 77 Kötelezettség elévülése
Kérdés: 2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?
42. cikk / 77 Utólag adott engedmény?
Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
43. cikk / 77 Forintban kiállított számla kiegyenlítése euróban
Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
44. cikk / 77 Nullára leírt tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Több éve nullára leírt tárgyi eszközöket selejtezünk (veszélyeshulladék-lerakó helyre szállítjuk el), de hulladékértékük nincs. A tárgyieszköz-nyilvántartásból kivezettük. Az analitikából is kitörölhetők ezek az eszközök? A leltári szám évet is tartalmazó, évente folyamatosan növekvő sorszám. Ha ebből kitörlöm, nem lesz folyamatos a nyilvántartás (nagyon sok nulla értékű, kivezetett eszköz van az analitikában).
45. cikk / 77 Devizakötelezettség havonkénti értékelése
Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
46. cikk / 77 Folyószámla-egyeztetés
Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. 2012. 12. 31-ével próbálom egyeztetni a tényleges vevői és szállítói folyószámlákat. Vannak olyan szállítóim, amelyek az évek során felszámolásra kerültek vagy felszámolás alatt állnak. Ezeket hogyan tudom kivezetni a folyószámláról? Van olyan cég, amelynek 2009-ben készpénzzel fizettek, a könyvelésben azonban ez nem jelent meg. Ezeket hogyan lehet rendezni?
47. cikk / 77 Ki nem fizetett szállító
Kérdés: A társaság által befogadott, a mai napig vissza nem küldött, de ki nem egyenlített számlát a társaság nem is fogja kifizetni. A szállítóval nem tudnak megegyezni a vitatott kérdésben. A társaság jogi képviselője arról adott tájékoztatást, hogy az egy év után fennálló kötelezettséget mindeddig nem peresítették. Mi a teendő a 2011-ben költségként elszámolt, ki nem fizetett szállítóval?
48. cikk / 77 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)
49. cikk / 77 Számlák kontírozása
Kérdés: A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos előírásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel előállított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?
50. cikk / 77 Hiányosan kitöltött számla
Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
