3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant (kivett saját használatú út) szeretné ingyen átadni, ajándékozni egy önkormányzatnak, ahol közösségi tér funkciót töltene be a továbbiakban. Szíveskedjenek a legköltségkímélőbb mód megtalálásában segítségünkre lenni, és a gazdasági esemény adó-, járulék-, áfa-, illetve illetékvonzatait közölni.

Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?

Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?

Kérdés: A Ptk. 3:98. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A Ptk. előírásainak megfelelően az anyavállalatnál a megszavazott/jóváhagyott osztalék miatt kimutatott követelés is lehet olyan követelés, amellyel pótbefizetést lehet teljesíteni, akár azon leányvállalat felé is, amellyel szemben az osztalékkövetelés fennáll. Ha az anyavállalat a járó osztalék miatti követelés összegével kívánja a pótbefizetést teljesíteni, akkor annak a számviteli elszámolása során az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ennek a számviteli elszámolását egy korábbi válaszukban ismertették. A kérdés most arra vonatkozik, mi a helyes könyvelési eljárás – mind az átadó leányvállalat, mind az átvevő anyavállalat oldalán –, ha a leányvállalat sajáttőke-helyzete már nem igényli a pótbefizetést, így a pótbefizetésként átvett osztalékkövetelést a leányvállalat visszaszolgáltatja az azt nyújtó anyavállalata részére?

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?

Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?