3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Tervezünk egy kuponos akciót, amelynek során magazinokban/újságokban megjelenő hirdetéseinkhez vonalkóddal ellátott kupon lenne csatolva, ami feljogosítana egy ingyentermék beváltására meghatározott üzletekben. Tehát akinél van egy ilyen kupon, az 1 db ingyentermékre jogosult (az ingyentermék önköltsége kb. 60 Ft/db). Az áruházat a beváltott ingyentermékek után kompenzálnánk új termékkel. Milyen adóvonzattal kell ez esetben számolnunk, alkalmazható-e szja szempontból a következő adómentes feltétel: "Az üzletpolitikai (reklám) célból magánszemélyeknek nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott áru vásárlásához kapcsolódó visszatérítés vagy más kedvezmény. Visszatérítés alatt értik az árura vagy szolgáltatásra váltható bont, kupont, kártyapontot, jóváírást". Vásárolni az újságot fogja, amiben a kupon található. Tehát egy másik cég termékének vásárlásához kapcsolódik a mi ingyentermékünk. Így is adómentes az ingyentermék?

Kérdés: A legutóbbi új jövedékiadó-változás miatt a leltározott készletérték-különbözetet be kellett-e vallani, illetve befizetni? A területi APEH szerint igen, de a törvény szerint nem, mivel csupán a 2006. évben kellett utoljára befizetni. Mi az igazság? Mi bevallottuk, sokak szerint nem kellett volna. Az új rendelkezés nem írja felül a törvényt, még ha azt nem is aktualizálták egységes szerkezetbe?

Kérdés: Elhatárolható-e a 2008. évi negatív társaságiadó-alap (veszteség) a 2009. évi beszámolóban, ha a társaság 2008. évi társaságiadó-alapja negatív volt, és mivel a 0829-es bevallását úgy töltötte ki, hogy vállalta az elvárt (minimum)adó megfizetését, s így az adóalapja – csak – a bevallásban pozitív volt?

Kérdés: "A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.

Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?

Kérdés: Egy kft. a 2008-as adóévben a kedvezményes 10%-os adókulcsot alkalmazta a társasági adójának megállapításakor. A lekötött tartalékként kimutatott összeget 2009-ben tárgyieszköz-beruházás aktiválásakor oldotta fel. A tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásakor van-e valamilyen korlátozás az értékcsökkenési leírás költségként való elszámolásában?

Kérdés: A bejelentett részesedés felszámolás miatti kivezetésekor a ráfordítások között elszámolt nyilvántartási értékkel az adóalapot kell-e korrigálni?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?