3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?

Kérdés: A cég frekvenciaváltók, biztonsági relék értékesítésével foglalkozik. Előfordul, hogy a megvásárolt típus nem megfelelő. Ezt a cég 75 százalékos értéken visszavásárolja. Milyen számlát állítsunk ki, amikor visszahozzák a már korábban leszámlázott árut? A 25 százalékos értékkülönbözetet milyen címen számlázzuk? Ennek van-e áfatartalma?

Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.8. pontjában szereplő utalványt kibocsáthatja-e gazdálkodó szervezet? A kibocsátott utalványt a számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó társaság milyen feltételekkel fogadhatja be, illetve az utalvány ellenértékét kitől kapja meg?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?

Kérdés: Kis tehergépkocsit két éve az értékelési tartalékkal szemben nullára leírtak. Most felújították. Hogyan kell ezt elszámolni az adott esetben? Módosítja az értékhelyesbítés összegét?