Természetbeni juttatás

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...pontja]. E rendelkezés alapján nemelegendő, ha a munkáltató a terméket vagy a szolgáltatást minden munkavállalójarészére azonos feltételekkel és módon biztosítja, hanem teljesülnie kell azonfeltételnek is, hogy a termék, illetve a szolgáltatás az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Temetkezési költség

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, anya és fia. A fiú többségi tulajdonos, ő látja el az ügyvezetést tagi jogviszony keretében, az anya nyugdíjas, a kft.-ben nem tevékenykedett. Az anya meghalt. A kft. a temetkezési költséget finanszírozhatja-e, milyen feltételekkel, van-e ennek értékhatára, ha igen, akkor van-e ennek valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontja alapján adómentesa temetési segély. A temetési segély adómentes, ha az elhunyt munkáltatója,vagy az elhunyt házastársának, egyenes ágbeli rokonának a munkáltatója adja. Atemetési segélyt akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolására.Általános számviteli követelmény, hogy a veszteséget a felmerülés időszakábankell elszámolni, sőt a céltartalékképzéssel még a várható veszteséget is.A kártérítésként megítélt összeg egyértelműen veszteség, mégakkor is, ha van rá remény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Saját vállalkozásban végzett beruházás áfája

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is számlázni kell, ami azt is jelenti, hogy az bevételként jelenik meg. Ugyanakkor az Szt. szerint az aktivált saját teljesítmények értékében kell kimutatni a saját rezsiben előállított eszközöket. Ez azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti előírásoknak megfelelően a teljesítményértéket árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Téves a kérdező következtetése: a saját vállalkozásbanvégzett beruházások számviteli elszámolása nem változott. Továbbra is az Szt.76. §-ának (2) bekezdése szerint kell a saját előállítású eszközök aktiváltértékeként kimutatni.Az Áfa-tv. 7. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Fuvarköltség uniós áruszállítás esetén

Kérdés: Uniós áruszállítás esetén hogyan viselkedik a fuvarköltség, ha része az árnak, vagy ha külön továbbszámlázott tételként van feltüntetve?
Részlet a válaszából: […] ...a fuvarköltség része a beszerzési árnak, akkor a termékután fizetendő áfa alapjában benne van (vagyis a termékre előírt adómértékkel,a termékre előírt adókötelezettség szerinti esedékességgel kell utána az adótmegfizetni). Még ha külön is számlázzák ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék selejtezés esetén

Kérdés: 2004. március 1-jén saját tenyésztésből anyakocába állítottunk 30 db előhasi kocát 49 E Ft/db értéken, összesen 1470 E Ft értékben. A maradványértéket 34 E Ft/db összegben állapítottuk meg. Az anyakoca hasznos élettartama 4 év, az értékcsökkenési leírás alapja 15 E Ft/db, évenkénti leírás 3750 Ft/db. 2 db anyakoca 2004. október 1-jén hízóba állítással selejtezésre került. 2003. év zárásakor 2184 E Ft fejlesztési tartalékot képeztünk (az adózás előtti eredmény 25%-a). A 2004. évben tenyésztésbe állított 30 db anyakoca értékét fejlesztési tartalékból kívánjuk fedezni. Hogyan történik a tenyészállatok 2004. évi értékcsökkenési leírásának az elszámolása 2004-ben? És hogyan a 2 db hízóba állított anyakocáé? Mekkora lesz a 2004. évi társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételek összege az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztésitartalék-képzéssel a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredményt már 2003-bancsökkentették 2284 E Ft-tal. A beruházás, az adott esetben a tenyésztésbeállítás 2004. március 1-jével 1470 E Ft összegben megtörtént, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértéket kiegyenlítette-e vagysem. (Az adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlant a tárgyi eszközök közötta kötelezettségekkel szemben kell állományba venni!)Ha az ingatlant állományba, rendeltetésszerűen ishasználatba vették (hiszen bérbeadták), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címke:

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] ...elve, olyan költségek elszámolására is sor kerülne,amelyek a bevételszerző tevékenységgel, a ténylegesen realizált bevétellel nincsenekkapcsolatban.Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben azeszközök használata, rendeltetése a használatbavételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...között nyilvántartottültetvény számlára (T 124 – K 161). A rendeltetésszerű használatbavételtírásban dokumentálni kell. Ekkor kell megállapítani az ültetvény hasznos élettartamát(várhatóan hány évig fog az ültetvény termést hozni), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Muzeális tárgy amortizációja

Kérdés: A társaság vitorlás hajó felújításához kapott támogatást 2003-ban, amit halasztott bevételként elhatárolt. A hajót már korábban muzeális tárgyként védetté nyilvánították. A hajót a felújítást követően meghatározott céllal és feltételekkel üzemeltetik. Elszámolható-e értékcsökkenés ez esetben? A fejlesztési célra kapott támogatást hogyan kell megszüntetni, ha az üzembe helyezett eszközre értékcsökkenés nem számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét alapvetőena bekerülési érték mellett a várható hasznos élettartam és a hasznos élettartamvégén várható maradványérték határozza meg. Ha a hasznos élettartam nemhatározható meg, mert a hasznos élettartam vége nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
270
271
272
342