41. cikk / 3394 Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
42. cikk / 3394 Ingatlan értékhelyesbítése
Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.
43. cikk / 3394 Elhunyt tag örökösének szja- és szochokötelezettsége
A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?
44. cikk / 3394 Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása
1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)
45. cikk / 3394 Digitalizált tervdokumentáció készítése
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
46. cikk / 3394 Pótbefizetés könyvelése
47. cikk / 3394 Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése
Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?
