Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Részlet a válaszából: […] ...során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. §-ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Szállásadó reggelit és vacsorát ad

Kérdés: Egy, az Szja-tv. 57/A. §-a alapján adózó szállásadó a vendégeinek reggeli és vacsora étkeztetést tervez biztosítani. Ennek megvalósítása befolyásolja-e az adóalany adózási státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíti, akkor hasonlóan kell eljárnia, mint a bérbeadó magánszemélynek. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem az elszámolható költségekkel csökkentett bevétel. A költségelszámolás során alkalmazható:– a 10 százalékos költséghányad vagy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...részére az Szja-tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.A törvény 3. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés szerint a kedvezmény a 2025...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Visszaküldött vagy a vevő által selejtezett termék

Kérdés: A termékértékesítést követően a vevő reklamál, a termék kifogásolása nem a beszerzéskor történik, hanem egy későbbi időpontban, akár hónapokkal később, amikor az a gyártásban felhasználásra kerül. A terméket a vevő igazoltan átveszi. Hogyan kell helyesen bizonylatolni abban az esetben, ha a termék visszaküldésre kerül, és abban az esetben, ha a terméket maga a vevő selejtezi, és erről megsemmisítési jegyzőkönyvet állít ki? Az eredeti számla jóváírását kérelmezi a vevő. A jóváíró számlában hivatkozzunk az eredeti számlára, de a jóváírás teljesítési időpontja minden esetben az eredeti számlával egyező, vagy a fizikális visszaküldés időpontja, illetve a megsemmisítés időpontja is alkalmazható? Kérem a válasz részletes kifejtését jogszabályi hivatkozással!
Részlet a válaszából: […] ...az eladónak ki kell állítania, és annak alapján a „visszavételt” könyvelnie kell. Tényleges visszavétel esetén a költségekkel szemben a visszavett terméket készletre kell venni, selejtezéséről, esetleg megjavításáról az eladónak kell döntenie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...után kedvezményt érvényesítő magánszemély a folyósító szervtől adóelőleg-nyilatkozatban kérheti adóalap hiányában a családi járulékkedvezmény érvényesítését, vagy a családi kedvezmény érvényesítésére új nyilatkozatot tehet.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint: „A” kft. a kölcsön miatt kötelezettséget mutat ki a könyveiben „B” kft.-vel szemben, „B” kft. követelést mutat ki az „A” kft.-vel szemben, és kötelezettséget az osztalék miatt a „C” kft.-vel szemben, a „C” kft.-nél követelés a könyvekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Csomagkihordó esetében adómentes napidíj

Kérdés: Egy kft. fő tevékenysége: 4782 Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme (tehát a kiszállítás nem a fő tevékenysége). A vállalkozás vállalja a kiszállítást is (saját számlás), a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel a saját tulajdonú alkatrészek vevőhöz történő eljuttatását. A gépjárművek 2,5 tonna alattiak, és nem fuvarozási engedélyhez kötöttek. Az adott munkavállalóknak 9234-es FEOR hordár, csomagkihordó a munkakörük. Munkájukat egyrészt városon belül (ahol a telephely van), másrészt a környező településeken végzik. Munkaszerződés szerinti munkavégzés helye: adott város, amelyen belül történik a kiszállítás. Van, aki 6 óránál kevesebbet, illetve van, aki 6 óránál többet van a telephelyen, illetve a városon kívül… A fenti feltételek megléte mellett adható-e nekik a 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen? Ha nem, akkor adható-e az 500 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen, azaz igazolás nélküli költségtérítésként akkor adható, ha:– az Szja-tv. 3. számú melléklet II. rész Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek 3. pontjában foglalt feltételek teljesülnek, azaz áruszállítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Versenyen a helyezettek tárgynyereménye

Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...(kapcsolható), akkor az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata szerint minősül egyes meghatározott juttatásnak, ekkor az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, azaz 2025-ben 72 700 Ft-ot.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Osztalékkifizetés után értékvesztés elszámolása az üzletrészre

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a 100 egységet, akkor indokolt már az első évben értékvesztést elszámolni. Ez viszont arra utal, hogy megalapozatlan volt az osztalékkivétről való döntés.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Valuta vásárlása a cég tulajdonosától

Kérdés:

Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?

Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a pénzváltási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ha azt üzletszerűen végzik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
1
…
3
4
5
…
338